A jegybank napokon belül dönthet a Buda-Cash Brókerház tulajdonosaihoz köthető kisbankok sorsáról, mondta Windisch László az MNB felügyeleti alelnöke az MTI-nek. Ha úgy döntenek, hogy az összes bankot felszámolják, az OBA maximum 20 nap alatt kifizeti mindenki pénzét 30 millió forintig. Ha az OBA bő tízmilliárdos vagyona - a százmilliárdos méretet öltő tavalyi kártalanítások után - nem elég, akkor az MNB biztosít pénzt az ügyfélpénzek kifizetéséhez. A kormány munkabizottságot állít fel, mert sok betétes nem tartozik az OBA-garancia hatálya alá, például a települési önkormányzatok és a háttérintézményeik. A munkabizottság dönthet arról, hogy mi legyen az így elveszett pénzekkel. 

Windisch elmondta, hogy az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelést, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott első - a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott - átfogó vizsgálatánál feltárta ezt "a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot". Windisch László politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat, hiszen szerinte éppen a jegybank volt az, amely az első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket.

Nyilatkozatában az alelnök azt is megmagyarázza, hogy a korábbi vizsgálatoknál miért nem bukott ki a mostani csalás. Szerinte "téves és rosszindulatú" dolog számon kéri ilyesmit, mert 2010 májusa óta a cégnél nem volt átfogó vizsgálat, csak úgynevezett témavizsgálatok, amikkel nem lehetett teljes körű képet adni a vállalat működéséről. Például "az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta". 

Windisch a még mindig rejtélyes bűncselekmény-sorozatról annyit árult el, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány "eltüntetésében" lehetett szerepe a brókerháznak.