Kiugró növekedés? Magyar modell? Végre a saját lábán áll az ország? A miniszterelnök sokat beszélt évértékelőjében a magyar gazdasági eredményekről, értelemszerűen inkább csak a pozitívumokra koncentrálva, a gazdasági teljesítményt pedig újra úgy emlegette, mint hagyományos eszközökkel szinte megmagyarázhatatlan csodát, amelyet hitetlenkedő elismeréssel fogadnak a kormány korábbi bírálói is.

Mint ahogyan azonban az a GKI legfrissebb elemzéséből is kitűnik, a helyzet ennél összetettebb: kis nyitott gazdaságként nemzetközi hullámokon lovagolunk, akárcsak a többi ország, hol kicsit ügyesebben, hol rosszabbul ülve meg a hullámokat. A növekedés forrását alapvetően továbbra is az uniós pénzek jelentik, amelyek apadása meg is látszik majd a számokon.

Ami összességében pozitív, hogy nagyon úgy néz ki:

Legalábbis lenne rá az okuk, a helyzet most ugyanis nem olyan vészes, hogy továbbra is bóvliként tekintsenek ránk. Nézzük a helyzetet részletesebben:

• A tavalyi elég nagy, 3,5 százalékos GDP-növekedés után 2015-ben lassulás valószínű. A lassulás fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, miközben az üzleti beruházások alig növekednek. Két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű.
• A kedvező tavalyi növekedési és egyensúlyi folyamatok ellenére sem csökkent az államadósság, így a költségvetési politika mozgástere szűk. Ugyanakkor a leesett olajár miatt alacsony infláció, valamint a devizahitelesek terheinek csökkenése következtében gyorsul a fogyasztás bővülése.
• A világpiaci energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai kockázatok fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei kedvezőtlen hatásúak.
• A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de az, hogy nincsen tartós megoldás, rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése is növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat.
• Magyarország külföldi megítélése továbbra is elég rossz. A keleti nyitásnak nincs érdemben gazdasági hozadéka, viszont növeli az ország politikai elszigetelődését. Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője pedig egyre bizonytalanabb.
• A kormány ugyan megint kiegyezett a bankokkal, ennek hatása korlátozott maradhat. Matolcsyék új növekedési hitelprogramja nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, ettől a lépéstől nem várható fordulat.
• Pozitív, hogy az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent, bár igaz, hogy az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit emelkedett. A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az euróhitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol, és az MNB is a 2,1 százalékos alapkamat várható csökkenését kommunikálja.