Magyarország természetföldrajzi adottságait figyelembe véve helyes stratégiai döntésnek tartja az atomenergia használatát a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója. Varró László az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a következő évtizedekben Európában a nap- és szélenergiából várható a legnagyobb növekedés.
Varró László szerint technológiailag követhető lenne a német energiapolitikai modell.
"Bármi, ami nem ütközik a termodinamika törvényeibe, az lehetséges, ha hajlandóak vagyunk fizetni érte. Ez viszont nem műszaki, hanem politikai kérdés. A legtöbb közép-európai országban nem látom politikai realitását annak, hogy legyen politikai hajlandóság kifizetni azt a fajta költségszintet, amit Németország kifizetett érte" - mondta.
Szerinte Németország esetében volt egy világos támogatottság e mögött. De ha az európai klímapolitikai célokat nézzük, hogy mennyi alacsony karbonenergia termelésre van szükség Európában, azért szükség lehet néhány atomerőműre. Például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Finnországban, Közép-Kelet Európában épülhet. Ezzel párhuzamosan azonban több tucat atomreaktort állítanak majd le, és nem csak Németországban, hanem Belgiumban, Hollandiában, Svájcban és Franciaországban is.
Varró László úgy vélte: még ha Európa jó néhány országa nem is követi a német példát, hanem azt mondja, hogy az atomenergiát megtartja és szerepet szán ennek, Európában a következő évtizedekben akkor is a nap- és szélenergiából jöhet a legnagyobb növekedés.
"Ami az európai klímapolitikának a stratégiai főcsapásiránya, az a termelési oldalon a nap és szélenergia, a fogyasztási oldalon pedig az energiahatékonyság javítása. Ehhez képest az atomenergia itt-ott-amott néhány európai országban fog még szerepet játszani" - hangsúlyozta.
A Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója a magyar stratégiáról is beszélt.
"Figyelembe véve, hogy Magyarországon a szélenergia potenciál nagyjából inkább jó közepes, mintsem nagyon erős lenne, vízenergia potenciálunk pedig kifejezetten nulla, hiszen nincsenek hegyeink és gyors-folyású folyóink, biomasszából pedig, ha az ember összeszámolja, mennyi szalmát kell elégetni ahhoz, hogy azt a 14 milliárd kilowatt órát megkapjuk, amit a paksi erőmű termel, az nagyon sok szalma. A fél ország vasvillával rakná a szalmát, hogy ezt összegyűjtögessük" - fogalmazott.
"Tehát azt gondolom, hogy természetföldrajzi adottságainkat figyelembe véve az, hogy Magyarország használjon atomenergiát, szerintem alapvetően helyes stratégiai döntés" - mondta. Varró László megjegyezte, hogy az elektromos autók akkumulátorainak kapacitása még hosszú évtizedekig egyelőre nem oldja meg az esetleges ellátási problémákat.