"Szakmaiatlan és alaptalan a DRB bankcsoport tulajdonosi köréhez tartozó befektetési szolgáltatónál feltárt visszásságok és a hitelintézeti formaváltás közti összefüggések sejtetése" - közölte a Magyar Nemzeti Bank, miután egyes kormánytagok és a szocialista párt tagjai is egy 2013-mas esetet kezdtek emlegetni a Buda-Cash-botrány mostani kirobbanásának hátterében.

Állításuk lényege, hogy a Buda Cash-hez köthető DRB kormányzati és felügyeleti hátszéllel maradhatott ki annak idején a takarékokat bekebelező rendszerből azáltal, hogy bankká minősíttette magát. Ez amúgy éppen akkoriban, 2013 második felében történt, amikor a PSZÁF-ot az MNB-be olvasztották, és egyébként is nagy volt a kavarodás.

Most az MNB azt írta, hogy ők a jogszabályokat teljes mértékben betartva adták ki a törvényben meghatározott engedélyt, közel fél éves eljárás után.

Közleményükben felidézik, hogy a parlament 2013. július 5-én fogadta el a takarékokat integráló törvényt, a DRB csoporthoz tartozó három takarékszövetkezet - Buda Regionális Bank Zrt, ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt, Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. - pedig a jogszabály elfogadását előtt egy nappal, július 4-én adta be a banká alakulásról szóló kérelmét a PSZÁF-hoz.

Az MNB szerint itt egyébként is kizárólag „formaváltási” igényről volt szó. A felügyelet engedélyezési eljárása több mint öt hónapig tartott, december 9-én kapták meg az engedélyt, akkor már nem is a PSZÁF-tól, hanem az MNB-től. Miután megadták nekik az engedélyt, az MNB átfogó vizsgálatot tartott a bankcsoportnál, ekkor jöttek rá, hogy a befektetési szolgáltatónál súlyos pénzügyi visszaélések történtek.