Az Orbán-kormány alatt véget ért a szocializmus, állította Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Mivel érték el mindezt? Hát a „segély helyett munkát” programmal.
De a közfoglalkoztatás csak az egyik volt azok közül a reformok közül, amik Orbán szerint kiderült, hogy működnek. Ilyen volt még:
Ezek mind több pénzt hagynak az embereknél, ezzel felpörgetve a fogyasztást, míg a közmunkával 2018-ra a kormány el akarja érni a teljes foglalkoztatást, vagyis hogy a munkanélküliségi ráta 3 százalék alatt legyen.
A miniszterelnök szerint a 2014-es növekedés mögött olyan szerkezeti változások álltak, amik fenntarthatóvá teszik a bővülést:
A növekedést pedig 2014-ben elkezdték olyan szektorok is hajtani, amik Orbán szerint döntően magyar kézben vannak: az építőipar, a kereskedelem, a turizmus, a mezőgazdaság és a szállítás. A 2015-ös növekedést az EU-s források is garantálják, mert az idén több mint 2200 milliárd forintot fizet majd ki a pályázatokra, ami több, mint a tavalyi.
Összességében a kormány jövőre 2,5 százalékos növekedést vár, de Orbán szomorú lenne, ha ezt nem sikerülne felülmúlni.
A növekedést a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is hajtja majd tovább az idén, bár Orbán szerint "évtizedekig nem lehet fönntartani ezt a helyzetet, hogy a jegybank speciális konstrukciójára hagyatkozunk." Ha nem lett volna az NHP, akkor a banki hitelkihelyezés igazából visszaesett volna, ami nagyon súyos dolog.
aminek része az, hogy csökken majd a bankadó, cserébe növelnie kell a hitelezést, az Erste például azt vállalata, hogy 300 milliárd forinttal növeli majd a hitelezését. A kormány "ökölszabálya" szerint, amit azért az MNB számításaira alapoznak, a hitelállománynak 7-8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy 3 százalék fölé nyomja a növekedést. Ez jövőre még nem fog menni, ezért marad az NHP.
Bár ezt Orbán szerint a vállalkozók annyira nem követik, de a politikai rendszerben is voltak olyan változások, amik garantálják, hogy a politikai döntéshozatal,
A pártokra, azok finanszírozására, a frakciókra és az alapítványokra vonatkozó új törvények garantálják, hogy a politikai pártok választásokkor és azok között is, így a politikai döntéseket csak a közjót és az ország gazdasági érdekét szolgálhatják.
A politikáról még annyi szó esett a rendezvényen, hogy Parragh László, az MKIK elnöke megdicsérte a kormányt, hogy 2014-ben nem volt "választási költségvetés". (Persze azért a választások körüli beruházásoknak elég sokat köszönhet a 3,6 százalékkal megnőtt GDP, de erről itt nem volt szó.)
Orbán arról is beszélt, hogy idén a Keleti után a Déli Nyitás is elindul majd, a kormány dél-amerikai és "fekete afrikai" országok piacai felé nyit majd az idén.
A miniszterelnök az őt hallgató 500 vállalkozónak is nagy dolgokat ígért, például azt, hogy a kormány egyszerűsíteni fogja az adóeljárási rendszert.
és lehetőleg a vállalkozók se lássák évekig a NAV-ellenőröket, ha rendesen adóznak. Ezeken a változtatásokon dolgozik az NGM és az államreform-bizottság is, amiben már az MKIK is bent ül.
Ezenkívül Orbán szerint most már lehetségessé vált az adócsökkentési politika, mert – az online pénztárgépeknek és az ekárnek hála – sokkal több adó folyik majd be. A miniszterelnök megint elmondta, hogy szerinte az ideális jövedelemadó 0 forint, mert a fogyasztást adóztatni igazságosabb, ezenkívül pedig a magyaroknak sokkal kevesebb eszközük van az áfaelkerülésre, főleg ezekkel az új intézkedésekkel.
A kamara másik nagy vesszőparipája a szakképzési rendszer, aminek kidolgozásában szintén benne van már az MKIK, és amiben szintén nagy dolgokat ígért a kormány. Varga Mihály a rendezvényen elmondta, hogy 50 ezer diák tűnt el a szakképzési rendszerből, őket vissza kell valahogy szerezni, hogy rossz diplomák helyett jó szakképzést kapjanak a gyerekek. Orbán szerint „a magyar egy igazságkereső fajta”, ezért a szülők nem mennek majd bele egy olyan szakképzési rendszerbe, amivel úgy érzik, elvágják a gyerekeik lehetőségét attól, hogy érettségit vagy diplomát szerezzenek.
Ezért a rendszer kialakításánál meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a diákok a szakképzés után rátanulással érettségit és diplomát szerezhessenek, és így technikusok és üzemmérnökök lehessenek a szakmájukban.