A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság ünnepe, ezért összeszedtünk pár statisztikát, hogy hogyan is áll a világ, Európa és Magyarország a női egyenjogúság dolgában.

A helyzet az, hogy bár sokat javult a helyzet 1909 óta, amikor az amerikai munkásmozgalom először ünnepelte a nőnapot, vagy 1975 óta, amióta az ENSZ március 8-ra tette ezt az ünnepet, de

Még a különböző összeállításokban legjobban szereplő országok is csak megközelítik azt, hogy egy nő a gazdasági életben, az egészségügyi rendszerben vagy a politikában ugyanolyan esélyekkel induljon és ugyanazt kapja, mint egy férfi. Ez még a fejlődés ellenére is elég szomorú, mert azt jelenti, hogy a föld népességének fele valamilyen hátrányt szenved a másik feléhez képest, még ha ez a hátrány nagyon eltérő mértékű is a világban.

A világ leggazdagabb és leghatalmasabb férfiainak éves davosi találkozóját szervező Világgazdasági Fórum (WEF) 2014-ben már a kilencedik globális jelentését adta ki a nemek közötti különbségekről, amiben több mutatón keresztül mérik, hogy a nőknek mennyivel van kevesebb joguk és lehetőségük a gazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben és a politikában az egyes országokban. 

Eszerint a nőknek jelenleg a legjobb hely a világon Izland, ami 0,86 pontot kapott a skálán, ahol 1 pont jelzi a teljes egyenlőséget. Nem túlságosan meglepő, hogy az első öt helyen az észak-európai országok állnak, a hatodik helyet viszont Nicaragua, a hetediket pedig Ruanda foglalja el. A sor végén, a 141 és 142. helyen Pakisztán és Jemen áll, utóbbi 0,51 pontot kapott, szóval kissé torzítva mondhatnánk azt, hogy itt nagyjából fele annyit ér egy nő, mint egy férfi.

Azért nagy a javulás

Az Eurostat 2013 harmadik negyedéves adatai szerint az EU-ban a 20 és 64 év közötti nőknek átlagosan 63 százaléka dolgozik állásban (vagyis nem otthon, a gyerekekkel vagy a ház körül), 12 százalékponttal kevesebb, mint a férfiaknál. Az Európai Bizottság célja az, hogy a férfiak é a nők közül is 75 százalék dolgozzon, a nemek közötti különbségnek pedig az elmúlt 10 évben a harmada eltűnt. A célt még a férfiak sem érték el teljesen, viszont a női foglalkoztatás majdnem kétszer olyan gyorsan nő, mint a férfiaké, persze van honnan. 

A tagállamok között azért még nagy a különbség, Máltán például csak a nők felének a férfiaknak pedig 79 százalékának van állása, míg és Litvániában 69-73-ra győznek csak a férfiak, a különbség csak 4 százalékpont.

Itt pont azok az országok szerepelnek rosszul, akik az előző grafikonon a legjobbak között voltak. Észtországban például sok nő dolgozik, arányaiban több, mint az EU átlag, viszont majdnem 30 százalékkal kevesebbet keresnek átlagosan, mint a férfiak. Izlandon, ami 2014-ben és 2013-ban is a Világgazdasági Fórum bezzegországa volt, nagyobb a nemek közötti fizetésbeli különbség, mint Magyarországon.

81 fillér/1 forint

Magyarország a WEF listáján a nem túl megtisztelő 93. helyet kapta a listán 0,67 ponttal, Sváziföld és Azerbajdzsán között. A magyar nők helyzete azért összehasonlításban nem olyan rossz (bár persze ebben a játékban minden, ami rosszabb, mint az 1:1-es megfelelés, az rossz), az oktatásban például gyakorlatilag ugyanolyan arányban vesznek részt, sőt, a felsőoktatásban már többen is vannak mint a férfiak.

Magyarország leginkább azért szerepel rosszul, mert nagyon macsó a politikai élet, rettenetesen kevés nő vesz részt az országos politikában. A lista még a 2014-es választás előtt készült, így most valószínűleg a politikai képviseletre még rosszabb pontot kapna most Magyarország, a harmadik Orbán-kormányban ugyanis nincs egyetlen nő sem miniszteri poszton, a 199 képviselő közül pedig csak 19 nő van, ami kevesebb, mint a képviselők 10 százaléka.

Magyarországon az Eurostat szerint 2013-ban a nők 57 és a férfiak 71 százalékának volt állása 2013 harmadik negyedévében, amikor az Eurostat felmérése készült, a 14 százalékpontos különbséggel valamivel az EU átlag fölött vagyunk.

tehát minden forintra, amit egy férfi keres, egy nő csak 81 fillért kap.

A CIG Pannónia biztosító nőnapra szánt elemzése szerint a magyar nők érzik is, hogy a lehetőségeik rosszabbak, mint a férfiaknak vagy más európai nőknek. Az OECD 2014-es felmérésében a magyar és a görög nők voltak a legkevésbé elégedettek az életükkel, 10-ből a magyarok csak 4,8 pontot adtak maguknak, míg az átlag 6,7 pont volt. Például csak a magyar nők fele gondolja azt, hogy jó egészségi állapotban van, míg ez az arány a férfiaknál 60, az európai nőknél pedig 67 százalék.

Nemcsak úgy érzik, hogy kevésbé egészségesek, mint más nők, de ez tényszerűen így is van: a 16 fölötti magyar nők 41 százalékának van valamilyen régóta fennálló egészségügyi problémája, ami az ötödik legmagasabb arány az OECD országok között.

A magyar férfiaknál pedig átlagosan 4 évvel tovább élnek a nők,ami a WEF összeállításában jó pont de a CIG Pannónia szerint ez is csak azt jelenti, hogy jobban ki vannak téve azoknak a létfenntartási problémáknak, amiket az egyedüllét és az alacsony nyugdíj jelent.