Miközben a felszámolás alatt lévő Buda-Cash és a DRB ügyfeleinek kártalanítása már meg is indult, nincsenek könnyű helyzetben az öncsődöt jelentő Quaestor kötvényesei. A Befektető-védelmi Alap (Beva) ugyanis bár 20 ezer euróig, vagyis nagyjából hatmillió forintig kártalanít, ha az egyik tagja felszámolás alá kerül, a Quaestor cége esetében erről egyelőre nincsen szó: hétfőn öncsődöt jelentettek be.

Ha megindul a csődeljárás, a Quaestor időt nyer, hogy meglévő ingatlanjait, projektjeit értékesítve előteremtse az ügyfelek pénzét, és megadott menetrend szerint kifizesse őket. Ez hosszabb ideig elhúzódhat, és addig nem lép a Beva sem.

A Beva-szabályok szerint ugyanis nincs kártalanítás akkor, ha az értékpapír megvan cégnél, de a befektető az értékpapírba fektetett pénzéhez, vagy annak egy részéhez nem tud hozzájutni (pl. a kibocsátó fizetésképtelensége miatt).

A csődeljárásnál az ügyfelek akkor juthanak a pénzükhöz, ha a cég eladogatja a befektetéseit, pénzzé teszi néhány projektjét. Ez a megoldás elsősorban a nagyobb befektetőknek kedvezhet, azoknak, akik 20 ezer eurónál többet tartanak a Quaestornál.

2010-ben a PSZÁF egyébként megrótta a Quaestort, amiért nem figyelmeztette eléggé az ügyfeleit a kockázatokra. Például arra, hogy a Befektető-védelmi Alap garanciája egyáltalán nem olyan széleskörű a Quaestor kötvényei esetében, mint ahogy azt a cég kommunikálta. A felügyelet akkor ki is mondta, hogy az alap garanciája legfeljebb felszámolási eljárás esetén tudja kártalanítani az ügyfeleket, fizetésképtelenség esetén nem.

A felügyelet akkor megállapította, hogy miközben a kötvényre vonatkozó tájékoztatók, hirdetések magas hozamot ígértek, a szóbeli tájékoztatásban nem mutatták be részletesen a kötvényhez kapcsolódó kockázatokat. A Beva biztosítása a kibocsátói kockázatokra (ilyen például az árfolyamveszteség és a már említett fizetésképtelenség) nem terjed ki, ebben az esetben még méltányossági alapon sem kérhető a kártalanítás. (Erre ma már egyébként a Quaestor honlapján is felhívják a figyelmet.)