A csütörtökön kezdődő EU-csúcson több fontos téma is előkerül.
Az első kérdésbern várhatóan a Magyar kormány inkább az ellenzők oldalán áll majd, a másodikban pedig a többséggel tart majd a Bruxinfó szerint.
Összesen 340 kormányközi vagy kereskedelmi megállapodást írtak alá az EU tagállamai külső szállítókkal, ebből 300 szerződés gázszállításról szól. Közülük százat 10 vagy 20 évre, 120-at pedig 25 évre kötöttek, és legalább hetven a következő öt éven belül jár le. Ami azt jelenti, hogy átlagosan évente 14 új gázszerződést újíthatnak meg.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt szeretné kimondatni a tagállamok vezetőivel, hogy az Európai Bizottság ezentúl előzetes normakontrollt végezhessen valamennyi ilyen energiaszerződés esetében, függetlenül attól, hogy kormányközi vagy cégközi megállapodásokról van szó. A nem kimondott, de nyilvánvaló cél annak biztosítása, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacon monopolista helyzetben lévő Gazprom ne tehessen a szerződésekbe olyan záradékokat, amelyek ellentétesek az EU belső energiapiaci szabályaival.
Nagyon úgy tűnik, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításának kérdésében nem megy majd szembe az európai partnerekkel Magyarország.
Szijjártó Péter külügyminiszter a BruxInfónak hétfőn megerősítette, hogy Magyarország számára elfogadható lenne a szankciók időtartamának a minszki megállapodás teljes és maradéktalan végrehajtásához való hozzákötése. Szerdán a Fehér Ház is közölte a német kancellár és az amerikai elnök telefonbeszélgetése után, hogy a minszki megállapodások betartása nélkül nem enyhíthetők a szankciók Oroszországgal szemben. Angela Merkel és Barack Obama szerint a tűzszüneti megállapodás maradéktalan teljesítése szükséges előfeltétele az enyhítésnek.