A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 0,15 százalékkal 1,95 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot szerdától. A forint erősödéssel reagált a döntésre.
A legtöbb elemző vágást várt a jegybank keddi kamatdöntése előtt. A jegybanki alapkamat nyár közepe óta nem változott, 2014 júliusában a jegybank befejezettnek nyilvánította a 2009 közepe óta tartó kamatcsökkentési ciklust.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján és a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését, és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. Ezzel a kétéves, jelentős mértékű, 490 bázispontos lazítási ciklus véget ért.
– indokolta akkor a jegybank a döntést. De akkor miért merült fel most mégis a kamat további csökkentése?
Például azért, mert idén eddig kedvezőbb volt a gazdasági növekedés, mint amire korábban számítottak az elemzők.
Ezen kívül pedig sok ok egy egybeeshet azzal, amiért múlt pénteken az S&P hitelminősítő javította az ország adósságbesorolását. De pontosan mivel indokolt az S&P?
A Portfolio cikke szerint:
Mindezek közül az egyik legfontosabb szál az lehet a jegybank mostani döntése szempontjából, hogy a magyar államadósság az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben van forintalapú államkötvényekben, ami a magyar államot kevésbé teszi érzékennyé a nemzetközi árfolyam-ingadozásokkal szemben, ezen keresztül pedig a magyar gazdaság egésze is ellenállóbbá válik a külföldi hatásokkal szemben.
Kisebb külső adósság mellett pedig az, hogy jó a növekedés, a költségvetési hiány évek óta három százalék alatt van, illetve a folyó fizetési mérleg is többletes, a külföldi befektetők felé is jobb üzenet, mintha tele lennénk külföldi pénzben tartott adóssággal.
Ráadásul a nemzetközi gazdasági helyzet is kedvezőbb egy magyar kamatcsökkentés szempontjából. Az amerikai gazdaság az utóbbi időben olyannyira összeszedte magát, hogy a dollár is durván beerősödött: az utóbbi hónapokban az sem volt szokatlan, hogy már egy euróért is hozzá lehetett jutni egy dollárhoz. Mindez pedig nagyon jól jött az USA-ba exportáló európai cégeknek, hiszen az euró olcsósága miatt hirtelen versenyképesebbé váltak a termékeik.
Bebessy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a külső környezet azután vált kedvezőbbé, hogy az amerikai jegybank, a Fed bejelentette, hogy mostanában még nem kell arra számítani, hogy emelni fogják az alapkamatot. Bebessy szerint az eurózónás kamatok az EKB kötvényvásárlások megkezdésével a februári szintek alatt vannak, egyre több jegybank folyamodik a mínuszos irányadó rátához Európában. A forint az euróval szemben kifejezetten erős, és a múlt heti felminősítés is nagyobb biztonságot ad.
De miért fontos, hogy az amerikai jegybank még nem emel kamatot? Hát azért, mert ha a dollárkamatot emelni kezdik, akkor szűkül a kamatmarzs a dollárhoz képest. Amíg ez nem történik meg, addig megmarad a forint előnye a dollárhoz képest, így nem kell annyira félteni az árfolyamot sem.
A fentieknek megfelelően az Equilor arra számít, hogy a forint árfolyama erősödni fog az euróval szemben az EKB mennyiségi lazítása miatt, ami viszont rossz hír a magyar exportőröknek. Az elemzők ezért arra számítanak, hogy
Az Equlior szerint a mai döntés egy rövidebb sorozat első lépéseke, és az elemzők arra tippelnek, hogy 1,6 százalékig megy el a jegybank, amit több, kisebb csökkentés során fognak elérni.
Jenei Domonkos, a Nézőpont Elemzőintézet gazdasági elemzője szerint a jegybank döntését elsősorban a hazai inflációs viszonyok indokolták. A fogyasztói árindex januárban és februárban is a negatív tartományban volt, és ez a nyomás a következő hónapokban is fennmaradhat.
Az Erste Bank elemzői szerint a döntést a nemzetközi befektetői hangulat is támogatta. "Talán az jelzi a legjobban a kedvező piaci hangulatot, hogy a kamatvágás ellenére a forint erősödni kezdett az euróval szemben a döntés közlését követően és a 300-as lélektani szint felé vette az irányt" - írták.