A Befektető-védelmi Alap (Beva) tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett álláspontját, miszerint a Bevának kártalanítani kellene a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező befektetőket, de az alap igazgatósága csak azután alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta - reagált Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója a jegybank alelnökének kijelentésére az MTI-nek.

Windisch László, az MNB alelnöke kedden azt közölte, hogy az MNB kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál, hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást, mert a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért "ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül".

Farkas Péter hozzátette: az MNB bejelentésének részletei még nem ismertek, az indokolás azonban fontos megállapításokat tartalmazhat. A Beva igazgatósága az egy hete megtartott rendkívüli ülésén egyhangúlag határozott arról, hogy külső jogi szakértők véleményét szerezi be az úgynevezett "fiktív kötvények" kártalanításával kapcsolatban, és mivel ezek a vélemények még nem állnak rendelkezésre, így a Bevának még nincs hivatalos álláspontja.

Az esetleges kártalanításhoz szükséges fedezetre vonatkozó kérdésre Farkas Péter közölte, hogy a Buda-Cash által a Bevának jelentett adatok szerint 13 ezer ügyfél követelhet maximálisan 17 milliárd forint összegű kártalanítást, de ezt az összeget csökkenti az az értékpapír mennyiség, ami a brókercégnél megtalálható és amit a befektetők részére a felszámoló ki fog adni. A Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítására a Beva vagyona elegendő lehet. A Quaestor Értékpapír Zrt. ügyében ugyanakkor nem indult felszámolás, így a Beva kártalanítási eljárása sem kezdődött el és ebben az ügyben nem állnak rendelkezésre konkrét adatok arról, hogy mekkora összeget igényelhet a kártalanítás, mondta a Beva vezetője.