A közfoglalkoztatási törvény legújabb módosítási terve szerint kiterjeszti a közfoglalkoztatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek, írja a Világgazdaság.
Azaz ha valaki évente pár napot részt vesz valami ilyesmin, akkor a statisztikákban már dolgozó embernek fog minősülni, ami jókora áttörést hozhat a kimutatásokban.
A Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint legalábbis az intézkedéssel erre az időre a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni. „Ezzel még akkor is növelhető a közmunkában résztvevők száma, ha évenként legfeljebb három napot lehet ilyen jellegű közfoglalkoztatási jogviszonyban eltölteni" – véli Vécsi István. Különösen, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők esetében havi átlagos létszámot tesz közzé a Belügyminisztérium, illetve a KSH, a statisztika szépítésére pedig a munkaügyi központok sakkozhatnak azzal, mikorra hívják be a regisztrált álláskeresőket.
A kormány tervei szerint ez év júliusától lép majd hatályba a közfoglalkoztatási törvény ezen módosítása, amely ugyan a közmunkások szabadságolását is szabályozza, ám messze nem úgy, ahogyan azt a szakszervezet szeretné. Nincs szó benne ugyanis például sem pót-, sem gyermekek után járó szabadságról.
Vécsi Istvánék csak azt tartanák elfogadhatónak, ha a munka törvénykönyve vonatkozna a közmunkásokra is. A szakszervezet a nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottakéval minden tekintetben azonos elbírálást kér a közmunkásoknak, valamint azt, hogy a minimálbér mindkét esetben érje el a létminimumot. A helyzet ehhez képest az, hogy míg idén a minimálbér összege bruttó 105 000, nettó 68 775 forint, addig a létminimumot már 2013-ra is 87 510 forintban határozta meg a KSH.