Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a világ legnagyobb kakaótermelő országaiban olyan drasztikusan esik vissza a termesztés, hogy ha nem jelennek meg új szereplők a világpiacon, 2020-ra luxuscikk lesz a húsvéti csokinyuszi az ünnepi asztalon. A kakaó ára az elmúlt két évben ötven százalékkal drágult, a boltokban emiatt már most is sokkal rosszabb minőségűek a csokik, mint szüleink korában. A legnagyobb gyártók a minőségen spórolnak, mert egy hirtelen áremelkedésnek beláthatatlan következményei lennének az iparra.

Ghána és Elefántcsontpart együtt a világ kakaótermelésének hatvan százalékát adják, de mindkét országban embertelen körülmények között dolgoznak a munkások a földeken. A viszonyokat jól bemutatja ez a videó, amin egy kakaófarmon dolgozó férfi, aki addig elképzelni sem tudta, mire jó a kakaó, életében először eszik csokoládét. Egy elefántcsontparti farmer átlagosan napi két dollárt kap a munkájáért, pont annyit, amennyibe egy tábla csoki kerül az országában.

Az afrikai fiatalok egyre kevesebben választják a rosszul jövedelmező kakaótermesztést, helyette inkább a nagyvárosokba költöznek, vagy jövedelmezőbb mezőgazdasági munkákat választanak. Kakaó nem terem bárhol, így ha Afrikában ez a trend folytatódik, nem lesz, aki ellássa a világot kakaóval. Pedig igény lenne rá: Kínában, Indiában és Brazíliában is egyre édesszájúbbak az emberek. Ezek az országok most kezdtek felzárkózni Svájchoz, Írországhoz és Angliához - a világ három legcsokisabb országához.

A húsvéti nyuszi egyetlen reménye, hogy a következő években bekövetkező drágulás majd visszacsábítja a farmereket a kakaóföldekre, és a kínálat majd újra lenyomja az árakat.