Mostanában mintha a szokásoshoz képest nem maradna egyedül a kormány a sikerpropagandájával: a nagyobb nemzetközi szervezetek és elemzők is jó eredményeket várnak a következő évben a magyar gazdaságtól. A kormány ráadásul egy csomó adócsökkentést is be mert lengetni emiatt. Ez viszont csak akkor megvalósítható, ha tényleg lesz gazdasági növekedés, és olyan bevételek, amikkel ezeket fedezni lehet. De tényleg jó lesz a következő pár év? Utánanéztünk, hogy min múlik majd.
Azt nem tudom megígérni, hogy örökre növekedés lesz, hosszú évekre ezt nehéz előre látni, de azt ígérhetem, hogy a magyar gazdaság a következő 1-2 évben a mostani pályán marad, ami 2-3 százalékos növekedést jelent
– mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csúcstalálkozóján. Varga itt és több helyen is olyan gazdaságpolitikai intézkedésekről beszélt, amelyek látványosabb szembefordulást jelentenek a kormány korábbi gazdaságpolitikájával.
Az áfa, a személyi jövedelemadó és a társasági adó (tao) csökkentését emlegette, és Varga terve szerint a 2016-os költségvetést már az idei első félévben el akarják fogadni.
Ezek mind olyan lépések, amelyek elméletben egyrészt kiszámíthatóbbá tennék a cégeknek a gazdasági környezetet, másrészt pedig pénzt hagynának a lakosságnál és a vállalatoknál is. Bárhogy is legyen, az biztos, hogy a mindenféle ígérethez
Az adócsökkentések és a kormány gazdaságpolitikája kapcsán három kérdésre próbálunk meg válaszolni ebben a cikkben.
Ahhoz, hogy lássuk, hogy tárható lesz-e az adócsökkentés, érdemes végigvenni, hogy mik azok az emlegetett tételek, amikről már jó eséllyel sejthető, hogy be is kerülnek a 2016-os költségvetésbe.
Jelen állás szerint a jelenleg kétkulcsos, 10 és 19 százalékos társasági adó helyett a jövő évi költségvetés alapján már csak egy, 10 százalékos (vagy akörüli) kulcs után kell majd adózniuk a cégeknek a nyereségük után. Ezzel egyébként nagyjából 60 milliárd forint maradna náluk.
Mindez egyébként még nem száz százalékig biztos. Miközben Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára nemrég arról beszélt, hogy lesz tao-csökkentés, addig Orbán Viktor nemrég azt nyilatkozta, hogy a tao-csökkentést nem tartja valószínűnek idén. Orbán viszont megerősítette, hogy bővíteni fogják a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezményt, amit korábban az NGM háza táján kérdőjeleztek meg.
Ezenkívül az is biztos, hogy jövőre 60 milliárddal csökkenteni fogják a bankadót, amiből jelenleg évente 144 milliárdos bevétele van az államnak. Időközben ebbe egyébként belekavart a brókerbotrány, ahol a kormány a tisztességesen működő cégeken veri le a csalók okozta károkat, így jelen állás szerint a kártalanítás összegét levonva a bankadócsökkentés összegéből, már csupán 25 milliárd maradna a bankoknál.
Ezenkívül pedig van még egy pár tétel, amiről mostanában egyre többet beszéltek a kormányzati szereplők, de egyelőre nem erősítették meg az adócsökkentéseket. Régóta szó van az egykulcsos szja egy számjegyűvé csökkentéséről, bár egyelőre úgy tűnik, ez még inkább csak terv marad, és nem kerül bele a 2016-os költségvetésbe.
A Varga Mihály által nemrég felvetett áfacsökkentés pedig még az szja-csökkentésnél is kevésbé valószínű, Pankucsi Zoltán erről nemrég annyit mondott, hogy egy későbbi áfacsökkentés semmiképpen sem járhat majd a jövedelmeket terhelő adók emelkedésével. Varga viszont többször is nyomatékosította, hogy a kormány alapvetően fogyasztásból vár adóbevételeket, a fő cél a munkát és jövedelmet terhelő adók csökkentése.
Varga azt említette még, hogy a költségvetés egyensúlyba kerülésével egyre több szektorban lesz lehetőség az adó kivezetésére, és ilyen szektor lehet a telekommunikációs is, bár egyelőre erről több konkrétumot nem tudunk. Szóval sok a kérdőjel, és nyilván a különböző érdekcsoportok egymással versengve is lobbiznak, hogy az ő előnyükre lazuljon a kormányzati adóprés.
A NGM adatai szerint 2014-ben az előző évinél közel 22 százalékkal, mintegy 66 milliárd forinttal több áfabefizetési kötelezettségről adtak számot bevallásaikban a kiskereskedelmi szektor azon szakágazataiban, amelyek az áfacsalásokkal legérintettebb területeknek számítottak. A teljes kereskedelmi szektor tavaly közel 14 százalékkal, 227 milliárd forinttal több fizetendő áfát vallott be az előző évinél. Ez alapján várnak 20 milliárdot a most tervezett kiterjesztéstől.
Az NGM-nél rákérdeztünk, hogy milyen extra bevételeket várnak, amikből a gazdasági növekedésen kívül fedezni lehetne az adócsökkentéseket. A tárca két gazdaságfehérítő intézkedést említett:
A fentiek összesen egyébként 120 milliárdnyi bevételcsökkenést, és 80 milliárdnyi pluszbevételt jelentenek, ami azért nem egy átütő jövedelem-átrendezés.
Viszont sokat számíthat a gazdasági növekedés, nagyobb GDP mellett ugyanis az állam bevétele is több, így nyilván a mozgástér is szélesedik. Megkérdeztük az OTP elemzőjét, Kondora Szilárdot arról, hogy ő mire számít a költségvetéssel kapcsolatban.
Kondora szerint 2016-ra és az azt követő évekre is reálisnak tűnik a 2 százalékos GDP-növekedés. A 2016-os költségvetés annyiban lesz más, mint az idei, hogy arányaiban már kevesebb uniós támogatással tud gazdálkodni a kormány. Viszont a korábbi pesszimista előrejelzésekkel ellentétben, amik azt várták, hogy egy százalékra esik vissza a növekedés, Kondora azt mondta,
Gárgyán Esztert, a Citibank elemzőjét is megkérdeztük arról, hogy szerinte tartható-e az a 2-3 százalékos növekedés, amiről Varga beszélt. Az elemző szerint alapvetően két nagyobb kockázat van:
Emellett viszont Gárgyán szerint a lakossági fogyasztás biztos, hogy stabilan be fog indulni, és ez nem is keveset, 1-1,3 százalékot adhat majd hozzá a növekedéshez.
De mik ennek az okai?
Például az, hogy már nemcsak a közmunkából vannak új munkahelyek, hanem a magánszektorban is, ha pedig több embernek van fizetése, az szintén fogyasztást generál. Ráadásul a devizahitelek kivezetése és a törlesztőterhek csökkenése miatt is több elkölthető pénz marad az embereknél. „Reálszinten 8-9 százalékkal kisebb még a fogyasztás a válság előtti időszaknál, így van hova növekedni” – mondta erről Gárgyán, aki szerint ha ehhez a beruházás és az export hozzájön, akkor könnyen lehet 2-2,5 százalékos növekedés a következő években.
Az államadósság is kisebb teher lehet, hiszen a kamatkiadások csökkenése is folytatódhat, mivel a lejáró, még magasabb hozamszint mellett kibocsátott állampapírokat új, a mostani alacsony hozamkörnyezetben kibocsátott állampapírokkal újítja meg az adósságkezelő.
Mindent egybevetve, reálisan lehet azzal számolni, hogy változatlan gazdaságpolitika mellett a költségvetési hiány évente a GDP 0,3-0,4 százalékával csökkenhet.
– mondta Kondora, aki szerint ezt a mozgásteret pedig adócsökkentésre vagy a költségvetési hiánycél csökkentésére lehet fordítani. A leginkább növekedést hátráltató adók kivezetésével nemcsak az adóbevétel csökkenne, hanem a gazdaság is gyorsabban növekedhetne, amely így az adócsökkentésből származó bevételkiesés egy részét is visszahozná.
Nem minden elemző volt viszont mostanában túl optimista, többen is emlegették, hogy az elmúlt évek növekedését az javította fel, hogy az oktatásból, a szociális ellátórendszerből az állami beruházások felé csatornázták a pénzeket a költségvetésben, ezért a 2018-ig inkább 0 vagy 1 százalékos növekedésre számítanak három helyett.
Amikor Gárgyán Esztert erről kérdeztük, azt mondta, hogy az utóbbi években és még talán idén is igaz lehet ez a felvetés, azonban szerinte 2016 után már nagyobb részben a vállalati szektorból jönnek majd a beruházások, és nem más állami kiadások átcsoportosításából. Mindez persze nagyrészt attól függ majd, hogy magához tér-e végre a banki hitelezés.
Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy Varga Matolcsyhoz és a korábbi önmagához képest is sokkal inkább kiszámíthatóbb, beruházásbaratább gazdaságpolitikát igyekszik mostanában megvalósítani. Ennek az egyik célja mindenképp az lehet, amit a kormányzat már régóta emleget, ez pedig az ország adóbesorolásának felminősítése.
Ha viszont végigvesszük, hogy a hitelminősítők miért kritizálják még mindig a magyar gazdaságot, akkor az is látszik, hogy Vargáék pontosan ezeken a területeken akarnak gesztusokat tenni. A kiszámíthatatlan döntéseket érintő kritikákra válasz lehet, hogy a cégek tervezését segítve nyárig el akarják fogadni a költségvetést (igaz, ilyen korábban is volt, és többszöri módosítgatás lett a vége az év hátramaradó részében, például 2012-ben), az adórendszerrel kapcsolatos kritikákra pedig az adócsökkentésekkel igyekezhetnek válaszolni.
És persze ritkán lehetett olyan értékelést olvasni nemzetközi szervezetektől vagy elemzőktől, amik ne kritizálták volna az ágazati különadókat, így a bankadó és a telekomadó kivezetésének terve is arrafelé mutat,
Amit persze még bőven el lehet tolni például azzal, hogy a brókerbotrányban a tisztességes cégeken verik le a csalók okozta kárt. Az ilyenek miatt nem szoktak szeretni minket az értékelésekben, de ez persze csak az egyik része a nagy képnek, és hosszú távon biztos, hogy nem a legfontosabb.