Még nem döntött róla a kormány, de egyebek mellett csökkenhet, vagy akár meg is szűnhet a tűzgyújtási díj, közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán, amikor a jövő évi adócsomagról beszélt.
Ennek a mértéke jelenleg 3000 forint, és elvileg akkor kell fizetni, ha valaki például tarlót akar égetni, legfeljebb 10 hektáron.
Az égetéshez ugyanis a föld tulajdonosának, vagy használójának engedélyt kell kérnie a tűzvédelmi hatóságtól az égetés előtt legalább tíz nappal. Lehetőleg személyesen, ügyfélszolgálati időben, előre egyeztetett időpontban.
Kérvényben meg kell adni:
A kérvényben le kell írni, hogy a tűz továbbterjedésének megakadályozására az égető milyen intézkedéseket tervez, illetve milyen eszközöket visz magával, amivel esetleg el tudja oltani a tüzet. Ehhez a kérelemhez kell csatolni a 3000 forintos illetékbélyeget.
De hiába adjuk le a papírt, és fizetjük be a díjat, nem rohanhatunk egyből a gyufával. A tűzvédelmi hatóságnak ugyanis el is kell bírálnia a kérelmet - adott esetben meg is tagadhatja - minderre öt munkanapjuk van.
Ha megkapjuk az engedélyt, akkor sem égethetünk akárhogyan. A tarlót nem szabad például minden oldalról egyszerre felgyújtani, az égetéshez pedig csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
A tarlót égetés előtt legalább három méter szélességben körül kell szántani, és az adott területről elriasztani a vadakat, a fasorok, facsoportok védelmére pedig legalább 6 méteres védősávot kell szántani.
A tarlóégetés nem magányos műfaj. Külön emberek kellenek az oltáshoz is, illetve legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. Ha nem tartjuk be a szabályokat, jön a büntetés: legalább 60 ezer forint, legfeljebb 200 ezer forint mértékben.