A következő szűk három évben akár 600 milliárd forintot is elköltene a kormány olyan autóutak építésre, amelyek létjogosultságát a forgalmi adatok egyáltalán nem indokolják. Maga a fejlesztéseket bejelentő kormányfő is elismerte, hogy a szakértők szerint az útprogram nettó pénzszórás, ennek ellenére a következő választási kampányra el kell készülnie ezeknek az utaknak.
A miniszterelnök a következő hetekben mind a 23 megyeszékhelyre, illetve megyei jogú városba elzarándokol, ahol különböző fejlesztési ígéretekkel igyekszik majd megnyerni a helyi választókat - évekkel a választások előtt, írja a Napi.hu.
"Itt egy nagyon fontos vitát zártunk le ma délután, mert Magyarországon sok közlekedési szakember nem látja indokoltnak, hogy négysávos autóút jöjjön létre. Rengeteg olyan anyagot ismerünk, amely vitatja ezt az állítást. Ma azonban a polgármester úr egyértelművé tette, hogyha csinálunk valamit, és annak azt akarjuk, hogy értelme is legyen, akkor kisebb fába nem érdemes vágni a fejszénket. (...) Ezért úgy döntöttünk - még egyszer mondom: számos bürokratikus ellenállást is legyűrve -, hogy itt egy négysávos autóutat kell építenünk, és arra is a szavamat adtam a polgármester úrnak - majd attól függően, hogy fogom-e tartani, jövök a választási kampány időszakában ide -, hogy 2018-ra meg is kell építeni ezt a négysávos autóutat." - mondta Egerben Orbán Viktor miniszterelnök, amikor is bejelentette, hogy a várost a nyilvánvaló szakmai indokok ellenére egy 30 milliárdos projekt keretében autóúttal kötnék össze az M3-as pályával.
A "Modern Városok" program keretében minden említett város kap a tervek szerint legalább egy 2x2 sávos gyorsforgalmi utat - erre a célra a miniszterelnök szerint 600 milliárd forint "áll rendelkezésre". Mindezt a 2018-ig akarja a kormányfő megvalósítani, s mivel ezen utak építését - az alacsony forgalmi adatok miatt, illetve azért, mert nem részei a páneurópai törzshálózatnak - az unió nem hajlandó támogatni, a magyar adófizetők állják majd a cechet.
NGM-es forrásaink szerint az útfejlesztés - a stadionprogram mellett - abszolút prioritást élvez a költségvetési tervezés során, erre mindenképp kell pénzt találni. Ez viszont az apparátus egy részét hidegzuhanyként érő 2016-os adócsökkentési tervek fényében még nehezebbnek ígérkezik.
Túlnyomó többségében EU-s forrásból tavaly és idén közel 1,2 ezer kilométer út felújítására mintegy 120 milliárd forint jutott, az elmúlt években a Magyar Közút pedig 91 milliárd forint értékben újított fel több mint 1100 kilométernyi utat. Ehhez képest még mindig igencsak leromlott állapotban van a hazai úthálózat - erről részletesen itt írtunk.Ennek oka egyszerű: nem kétévente ezerpárszáz, hanem évente kétezer kilométer utat kellene renoválni - ezt adja ki a matek a 31 ezer kilométeres országos közúthálózatot és a 15 éves felújítási ciklust alapul véve.
Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt években nem javult érdemben az úthálózat minősége: az utak fele rázós, kátyús, kétharmaduk burkolatának állapota a tűrhető szintet sem éri el.
A jelenlegi költési és felújítási tempóval tehát sosem érjük utol magunkat - ezen viszont érdemben változtathatna, ha valóban csak a szükséges új utak épülnének meg, a többi pénzt pedig (ha egyáltalán tényleg lesz forrás, és főleg ha már mindenképp a közlekedés a prioritás, nem pedig mondjuk az oktatás vagy az egészségügy) felújításra költenék.
Forgalom van, de nem autóútnyi
A hazai közúthálózatról elérhető legfrissebb forgalmi adatok 2013-asak, ezért a szakértők és lapunk is csak az előző évi adatokkal tudott dolgozni. (A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éves forgalomszámlálást végez, a 2014-es statisztika is csak ez év első felében lesz elérhető.)
A miniszterelnök az elmúlt hetekben Sopronban járt, ahol a már épülő M85-össel kampányolt, amely Győrt fogja összekötni az országhatárral. A Magyar Közút adatai szerint ez a 85-ös úton naponta átlagosan 7954 egységjármű közlekedett - ezzel ez az útvonalszakasz a legforgalmasabb a beígért autóutak közül. (A közúti statisztikákban a biciklitől a teherautóig súlyozzák a járműveket tengelyszám szerint - így keletkezik az "egységjármű" kategória, ami tulajdonképp a személyautónak felel meg. Egy biciklis 0,3 egységjárművet, egy nehéz teherautó 2,5 egységjárművet tesz ki.)
Nem véletlen, hogy ennek a félautópályának az építése megkezdődött, sőt egy rövid szakasz már használható is - igaz, jelenleg a semmiből a semmibe vezet. A közel 8000 egységjárműves forgalom messze elmarad az autópályák átlagos kihasználtságától (lásd cikkünk végén a táblázatot), de még az M2-es autóút 18 ezres napi forgalmától is, annak ellenére, hogy az M2 egy szimpla 2x1 sávos, egyes szakaszokon 2x2 sávos gyorsforgalmi út. A 85-ös forgalma az M8-asra keresztelt dunaújvárosi hidat viszont előzi, ahol a Magyar Közút forgalomszámlálói napi 3750 egységjárművet számláltak 2013 egy átlagos napján.
A héten Miskolc is kapott egy ígéretet
Az M85-ös fejlesztése még abszolút védhető, hisz a napi nyolcezres forgalom Csorna és a környező falvakban átmenő forgalomként jelenik meg, ráadásul jelentős a teherforgalom is.
Ennyire sem indokolható ugyanakkor a forgalmi adatokkal a Miskolcot-Kassával összekötő autóút építése, ráadásul a meglévő 3-as út vonalvezetése modernnek nevezhető - vagyis néhány kivételtől eltekintve elkerüli a településeket. Jóval olcsóbb megoldásnak tűnik az a néhány hiányzó elkerülő út építése, mint a teljes 60 kilométeres szakaszon 4 sávos gyorsforgalmi utat építeni, mintegy 60 milliárd forintért.
Hasonló forgalmi adatokat mutat a Zalaegerszeget az M7-essel összekötő 76-os út forgalma, ahol a hivatalos adatok szerint naponta 5500 egységjármű közlekedik. Az új autóút szintén 50-55 kilométeres fejlesztést jelentene.
A miniszterelnök Egerben is járt, ahol szintén autóúttal kampányolt, ahol az idézett mondatok is elhangzottak. A hevesi megyeszékhelyt az M3-as autópályával összekötő 25-ös utat naponta 6740 egységjármű használja. A 25 kilométeres autópályaszakasz építése a becslések szerint 30 milliárd forintba kerülne. Eger abból a szempontból is sajátos példa, hogy a jelenlegi 44-es út helyenként kétsávosra bővül - ráadásul személygépkocsik egy alternatív útvonalat is használhatnak.
A program egyik legképlékenyebb része az M4-es épülő autóút sorsa, amit a kormány állított le miután végleg kiderült, hogy a 110 milliárdos beruházást az Európai Unió nem hajlandó finanszírozni a túlárazások és az alacsony forgalmi adatok miatt. A 110 milliárdos keretbe csak az Abony-Fegyvernek közötti 50 kilométeres szakasz fért bele egy Tisza-híddal, ráadásul a Szolnokot elkerülő út már jelenleg is létezik. Így most a kormány egy Szolnokot az M5-ös autópályával összekötő autóúttal tervezget, amit a forgalmi adatok végkép nem indokolnak: a tervezett útvonallal párhuzamos 441-es úton 2013-ben 1891 gépjárművet számoltak meg a napi forgalomban.
Projekt | Mérés | Napi forgalom/egységjármű, db |
Miskolc-Kassa | 3-as út Tornyosnémeti határállomása | 4601 |
Zalaegerszeg-M7 | 76-os út Zalacsány | 5506 |
Szolnok-M5 között | 441-es út Nagykőrös | 1891 |
Győr-Sopron M85 | 85-ös út Fertőszentmiklós | 7954 |
Eger-M3 | 25-ös út Kerecsend | 6740 |
M0 Diósd | 56525 | |
M1 Győr | 52298 | |
M2 Sződ | 17945 | |
M3 Gyöngyös | 30770 | |
M5 Ócsa | 52413 | |
M6 Adony | 13483 | |
M6 Dunaújváros | 14191 | |
M7 Székesfehérvár | 46296 | |
M7 Siófok | 25322 | |
M8 Duna-híd | 3750 | |
Forrás: Magyar Közút |