Több érdekesség is kiderül azokból a válaszokból, amelyeket a tárcák írtak a szocialisták írásbeli kérdéseire. Az ellenzéki párt képviselője többek közt arra volt kíváncsi, melyik minisztérium mennyi pénzt tart brókercégeknél, mennyi pénzt tartott a Quaestornál, és melyik képviselője mikor találkozott Tarsoly Csabával.
Röviden:
Mely állami szervezetek, mely brókercégeknél helyeztek el közpénzt 2010 óta, összesen mekkora összegben?
- egyebek mellett erről is kérdezte a szocialista Tóth Bertalan a miniszterelnököt, miután Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt egy interjúban azt mondta: "fel kell számolni azt a kockázatos megoldást, hogy brókercégeknél vannak adófizetői forintok."
Az Orbánnak feltett kérdésre Semjén Zsolt válaszolt írásban. Ebből kiderül, hogy 2002 óta rengeteg közpénzt bízott az állam brókercégekre, és a 2010 utáni kormányok esetében is kimutathatók befektetési ügyletek.
Semjén ugyanakkor hozzátette, ennek az összegnek jelentős százaléka a 2010 előtti kormányok alatt kötött egyes szerződések maradványa. Válaszából nem derül ki, hogy a közölt összeg pontosan mely időszakra vonatkozik, csak annyi, hogy maga a teljes vizsgált időszak 2002-2015 volt.
A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes azt írta, hogy 2002 és 2010 között a szocialista kormányok, a minisztériumaikon és háttérintézményeiken keresztül több mint 300 milliárd forint értékben kötöttek befektetési szolgáltatókkal szerződéseket. Ebből közel 5 milliárd a Quaestor csoporthoz köthető.
A miniszterelnök-helyettes válaszából tehát nem is derült ki, melyik tárca mennyi pénzt tartott a Quaestornál, az ellenzéki képviselő ugyanakkor tételesen rákérdezett az egyes minisztériumoknál is:
volt-e nekik, vagy a hozzájuk tartozó háttérintézményeknek és gazdasági társaságoknak fizetési vagy értékpapírszámlájuk a Quaestornál?
A megkérdezett tárcák erre a Külügyminisztérium kívételével nemmel válaszoltak, Szijjártó Péter minisztériuma az ismert választ adta. (Mint azt már korábban közölték, valóban tartottak ott 3,8 milliárdot állampapírban, illetve az Exim tőkeemeléséhez szükséges részvényeket, ezeket azonban sikerült még a cég bedőlése előtt kivenni.)
Több érdekes dolog volt ugyanakkor a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszaiban. Ők ugyanis arra a szocialista kérdésre,
Miután rákérdeztünk a tárcánál, hogy akkor a múltban volt-e befektetésük, szintén nyakatekert választ adtak.
Konkrétan azt kérdeztük, volt-e fizetési vagy értékpapírszámlája
Az Emmi nekünk küldött válaszában már múlt időt használt, a gazdasági társaságok számláira azonban válaszában nem tért ki. Mindössze annyit írtak, hogy az
Az Emmi igazgatása nem áll kapcsolatban brókercéggel, nem bízott rá pénzt, illetve értékpapírt. Az érintett cégekkel a minisztérium háttérintézményei sem álltak kapcsolatban.
Pedig a szocialistáknak adott válaszban még külön említették a háttérintézményeket és a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokat.
Ön szerint akkor ez most mit jelent?
Az ellenzéki párt kérdéseinek harmadik köre arra irányult, hogy kiderítsék, melyik miniszter, államtitkár, minisztériumi fősztályvezető, vagy osztályvezető találkozott Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel február 10 és március 27 között, vagyis a botrány kirobbanása előtt és után.
Varga Mihály a kérdésre már ismert információkat árult el.
Szijjártó Péter külügyminiszter válasza ennél érdekesebb volt. Azt írta:
Utóbbi, március 5-i dátum egyébként érdekes annak fényében, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház a korábbi közlések szerint éppen aznap döntött a quaestoros pénze kivételéről. Az a cég, amelynek felügyelőbizottságában éppen Magyar Levente az alelnök.
Korábban a külügy arra a kérdésre, hogy hogy lehet, hogy a kereskedőház éppen a Quaestor összeomlása előtt, az utolsó pillanatban vette ki a pénzét a számlájáról, azt válaszolta, hogy figyelték a piaci folyamatokat és mérlegelték a helyzetet. Később Orbán Viktor úgy nyilatkozott, maga kérte a tárcáktól még a Buda-Cash bedőlése után, hogy vegyék ki a pénzüket.