Kétszer kellett nekifutni, de végül megszavazta a parlament azt a törvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezelésébe utalta a nemzeti parkok földjeinek a nagy részét.
A (még?) Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium már tavaly ősz óta dolgozik egy törvénymódosítás-csomagon, amivel nagyjából 150 ezer hektár termőföldet és erdőt vennének el a nemzeti parkok igazgatóságától és adnának oda a földalapnak. Az ügy elég gyanús, mert a kormány azon kívül, hogy jobb lenne, ha egységesen kezelnék az állami földeket, nem igazán tudott érveket felhozni a változtatás mellett. A törvény indoklásában is csak ennyi szerepel,
előbbiek azért, mert így szerintük ellehetetlenítik a nemzeti parkok igazgatóságát és kockáztatják a védett területeket, utóbbiak pedig újabb földmutyikat látnak a dolog mögé.
Hogy mennyivel nőne a mutyiveszély azzal, ha a földalap rendelkezne a földekkel, azt nem tudni, mert a nemzeti parkoknál lévő szántókat, legelőket és erdőket eddig is ugyanúgy megpályáztatták, mint minden más területet, ráadásul gyanús ügyek is pont ugyanannyira voltak itt is, mint máshol. Rogán Antal viszont még két hete azt mondta, azért van szükség a központosításra, mert az eddig érvényes feldarabolt kezelésből származnak a visszaélések, nem abból, ha mindent az NFA csinál. Hogy eddig milyen visszaélésekről lehet tudni, amik indokolják ezt a lépést, arról megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumot, válasz eddig nem érkezett.
Az sem tiszta pontosan, hogy mi is változik a törvénnyel. A nemzeti parkok most 288 ezer hektár földterület vagyonkezelését látják el, a kormányzat eddig azt a jelzést adta, hogy ennek nagyjából a fele kerülhet át a földalap kezelésébe, vagyis 0 és 150 ezer hektár között valamennyi. Az NFA sajtósa viszont korábban azt írta az Indexnek, hogy a földalap a jövőben sem lesz a területek vagyonkezelője, viszont azok tulajdonosi jogát már most is az NFA gyakorolja.
A terv a Fideszt is megosztotta, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti tagjai például az LMP-sekkel közös módosítóval próbálták megakadályozni, hogy elvegyék a nemzeti parkok földjét.
A tervezet két hete azon bukott el, hogy annak bizonyos részeit a jelen lévő képviselők kétharmadának kellett volna megszavaznia, ehhez viszont nem volt elég igen szavazat, ráadásul a törvényt három miniszter, köztük Fazekas maga is véletlenül leszavazta (bár ha minden bent ülő kormánypárti igent nyomott volna, akkor sem jött volna össze a szükséges 131 fős többség).
A törvény viszont nagyon fontos lehet a Fidesznek, Rogán Antal rögtön az elbukott szavazás után arról beszélt, hogy valamilyen módon át kell vinni, ezért Fazekas tárgyaljon az ellenzékkel. Ehelyett most úgy oldották meg a problémát, hogy
(és valószínűleg szóltak Fazekasnak és a többieknek, hogy figyeljenek jobban oda, mit nyomkodnak), így pedig 110 igennel és 57 nemmel átment a törvény. A kétharmados részek a Honvédelmi Minisztérium tulajdonába tartozó földekre vonatkoztak volna, a nemzeti parkok földjei sima többséggel is átkerülhettek volna az NFA-hoz, viszont két hete a kormány inkább úgy döntött, nem szavaztatja meg az akkori törvényjavaslatnak csak azt a részét, amit meg tud, és átírják a javaslatot. Most az ellenzék mellett csak Bencsik János szavazta le a törvényt a Fideszből, aki kezdetektől ellenezte a nemzeti parkok földjének átadását.
A történetnek itt még nagy valószínűséggel nincs vége, mert a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szerint a törvény alkotmányellenes. A civil szervezetek már korábban kértek egy jogi véleményt a javaslatról a korábban környezetvédelmi ombudsmanként is dolgozó Fülöp Sándortól, ez pedig azt hozta ki, hogy
mert rövid távú birtokpolitikai szempontok miatt rontja a természeti erőforrások felelős és fenntartható használatát.
A zöldek már jelezték is, hogy levélben kérnek mindenkit, aki az Alkotmánybíróság elé terjesztheti az ügyet, tehát
hogy kérjenek normakontrollt a törvényre.