Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a sertésáfa csökkentése "későbbi döntések alapjául is szolgálhat", akár "a baromfi áfája vonatkozásában".

A miniszter Szekszárdon elmondta, egyre több a disznó, a cél pedig az, hogy az évtized végéig megkétszerezzék a sertéslétszámot. Most 3,2 millió darab sertés van Magyarországon, kétszázezerrel több az egy évvel korábbinál, szerinte az ágazat növekedési pályán tartható.

A növekedés nem csak az élő és félsertések áfájának csökkentése miatti fehéredésnek köszönhető, sok új sertéses cég is lett, az egyéni vállalkozások száma 11, a társas vállalkozások száma 16 százalékkal nőtt az utóbbi években.

A sertésstratégia végrehajtására 2013-ban 1,6 milliárd, 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forint jutott a költségvetésből, bíznak abban, hogy a költségvetési támogatás jövőre is meglesz.

Szerinte a sertés tőkehús áfájának csökkentése várhatóan 18 százalékkal csökkenti a sertéshús fogyasztói árát, de ez nem a baromfihús rovására történik. A baromfihús lényegesen olcsóbb, mint a sertés, „a sertéshús áfacsökkentésének eredménye befolyásolja majd, hogy a baromfihúsok irányába is lesz-e továbblépés” – mondta.

Az egyébként, hogy a sertéshús fogyasztói ára 18 százalékkal csökken az áfacsökkentés hatására, elég valószínűtlen. Az adó.hu szerint ha a csökkentés teljes mértékben megjelenne a fogyasztói árban, az 17,32 százalékos fogyasztói árcsökkentés jelentene.

Az MNB 2006 decemberében tett közzé egy kutatást a 2004-es áfemelés, illetve a 2006-os áfacsökkentés tanulságairól, amelynek tanulságai a fogyasztók szempontjából meglehetősen lehangolóak. A kutatás szerint az áfaemelés hatása sokkal inkább megjelenik az árakban, mint az áfacsökkentésé.

Az elemzés szerint a  „2004. januári 3 százalékpontos áfaemelés átlagosan kb. 2,5 százalékkal növelte, addig 2006 januárjában az 5 százalékpontos áfacsökkentés csupán átlagosan kb. 1 százalékkal csökkentette az érintett termékek árszínvonalát”.

Ami azt jelenti, hogy „a boltok átlagosan az áfacsökkentés mértékének csak a negyedével mérsékelték az érintett termékek árát”. Ha az MNB-tanulmány eredményeiből indulunk ki, akkor a 17,32 százalékos csökkentés 15-25 százaléka jelentkezhet fogyasztói árcsökkenés formájában. Ez tehát 2,6 – 4,3 százalékos bruttó árcsökkenést jelenthet.