Szerdától indul a Quaestor-kártalanítás. Az ügyben végül politikai döntéssel átléptek a szabályokon, az ügyfelek sokkal többet kapnak vissza, mint amennyit reálisan egy felszámolási eljárásban kapnának. A Buda-Cash és a Hungária ügyfeleinek nem lesz ennyire jó, pedig ezek az ügyek sem sötétebbek, megválaszolatlan kérdések pedig mindenhol bőven vannak. Hogy könnyebb legyen az eligazodás, idősorba rendeztük a legfontosabb eseményeket és a legnagyobb kérdéseket. Összeszedtük azt is, hogy milyen papírokat kell beadni, milyen határidőkre kell odafigyelniük a károsultaknak, hogy végül ne maradjanak teljesen pénz nélkül.
Amióta kitört több párhuzamos brókerbotrány, csak kapkodjuk a fejünket. Újabb és újabb információmorzsák, politikai nyilatkozatok, állítások és tagadások, közérdekű közlemények – nem volt könnyű követni, hogy éppen mi a helyzet, ki hol tartott pénzt, ki a hibás, fizetnek, vagy mégsem. A Buda-Cash-, a Hungária- és a Quaestor-ügy eddigi fontosabb történéseit idősorba szedtük, hogy könnyítsük az eligazodást. Hogy is volt például az, amikor Tarsoly Csaba átadta a vezetést Orgován Bélának? Tényleg aznap tárgyalt a Quaestorral a külügy államtitkára, amikor arról döntöttek, hogy kiveszik a pénzüket? Mikor csaptak le a Buda-Cashre? Ki kap pénzt, és ki nem?
Az alábbi csúszkán végigkövetheti, mikor mi történt, és hogy melyek a legfontosabb megválaszolatlan kérdések.
Most praktikusan a legfontosabb, hogy milyen határidőkre kell figyelni, mikor és hogyan kaphatnak pénzt a károsultak.
A hosszú huzavona után végül úgy alakult, hogy nagyjából mindenki kap vissza valamennyi pénzt, eleinte a quaestorosok helyzete volt a legnagyobb kérdés, végül ugye nekik adja a legnagyobb segítséget az állam.
A határidőkre és a kérvényekre ugyanakkor jó lesz figyelni, aki lemarad, az kimaradhat a kártalanításból. A forgatókönyv nagyjából hasonló minden esetben: egyrészt a felszámoló kifizeti azt a pénzt, amennyi a cégben maradt, ezután pedig a Befektetővédelmi Alap (Beva) nyúl a zsebébe.
Egy héttel ezelőtt a Fővárosi Törvényszék elrendelte Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolását, az ügyfelek szerdától kérhetik a kártalanítást. A 30 millió forint alatti követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket névértéken kell figyelembe venni.Az ügyfelek között akad olyan, akinek kötvénye volt, és olyan, aki nem kötvényes volt, hanem például értékpapírokat, pénzt, részvényt tartott a cégnél – kicsit más a két csoport helyzete a kártalanítás szempontjából.
Annak, hogy pár tucat ügyfelet leszámítva lényegében mindenki visszakapja a teljes befektetését, pedig sokan nem lennének jogosultak a Beva-kártalanításra, politikai oka van. Egy Quaestor-károsultakra szabott, a parlamenten gyorsan átvert törvénynek köszönhetően mentik ki az embereket, miközben a Bankszövetség szerint ebben az ügyben nem járna semmilyen kárpótlás.
A kötvényesek hamarosan egyenlegközlő igazolást kapnak levélben a felszámolótól. Az igazolás alapján mindenkinek külön be kell adnia a kárrendezési igényét a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alaphoz május 6. és június 5. között. Aki erről lecsúszik, nem kap pénzt. A kárrendezési alap a Befektetővédelmi Alap kártalanításával együtt 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket.
Az eddigi információk szerint mindössze 73 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba, ők mérlegelhetnek: perelnek, vagy pedig elfogadják a 30 millió forintot, és lemondanak a követelésük többi részéről. A törvény szerint a 30 milliónál kisebb követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. Ha az egyenlegközlő igazolás valamiért nem stimmel, nyolc napon belül azt levélben jelezni kell.
Célszerű a kérelmet akkor is határidőre beadni, ha egyébként az egyenlegközlő papírral gondjaink vannak, és ezt külön levélben jelezzük. Aki május 18-ig nem kapja meg az igazolást az egyenlegéről, mindenképpen jelezze a felszámolónak.
Azok is kapnak értesítőt az egyenlegről a felszámolótól, akik nem kötvényesek, hanem letétben tartottak ott például értékpapírokat, államkötvényt, pénzt. Itt is nyolc napon belül lehet jelezni, ha valakinek észrevétele van az értesítővel kapcsolatban. A törvény szerint a cégnek ki kellene adnia az ügyfelek vagyonát, ha megvan.
Csakhogy: ezeket akkor adják oda, ha a vállalkozás nyilvántartása és a befektető követelése megegyezik, és nem akadályozza semmi az elszámolást. Itt viszont egyelőre akadályozza, mivel a Nemzeti Nyomozó Iroda a Quaestor vagyonát zár alá vette. A felszámoló a vagyonnal így nem rendelkezik, az ügyfeleknek egyelőre nem adják vissza.
Mindkét csoportra, tehát a kötvényesekre és a nem kötvényesekre is vonatkozik, hogy kárrendezési alapnak tett bejelentéssel párhuzamosan a hitelezői igényüket be kell jelenteniük levélben június 1-jéig a felszámolónak. A formanyomtatványt innen lehet letölteni.
A bejelentés határideje látszólag kicsit lazább, mint a kárrendezési alaphoz beadott kérelemé, de érdemes itt is észnél lenni. Mert bár a felszámolás közzététele után 180 napon belül még van lehetőség pótolni, aki a június 1-i határidő után adja be a hitelezői igényről szóló formanyomtatványt, az hátrébb kerül a kifizetési listán, és mire ő jönne, lehet, hogy már nem marad miből kifizetni.
Fontos, hogy aki már április 22. előtt – azaz a felszámolás megindulása előtt – nyújtotta be a hitelezői igényét, annak újra be kell adnia a papírokat a nyilvántartásba vételhez.
A Buda-Cashnél hamarabb, már március 5-én megindult a felszámolás, így az egész folyamat előrébb tart, mint a Quaestornál, sőt, a törvény által a hitelezői igények benyújtására nyitva álló határidő már le is járt. A céggel szembeni követeléseket a felszámoló itt is levélben egyezteti minden ügyféllel, a feldolgozás még sokáig eltarthat.
Akárcsak a többi esetben, itt is van lehetőség a kérelem határidőn túli beadására, ennek határideje 2015. szeptember 1., aki azonban az első határidőt elmulasztja a kielégítési sorban hátrébb sorolják. Az egyenlegközlővel kapcsolatban május 15-ig lehet kifogást benyújtani.
A felszámoló az ügyfélköveteléseket egyezteti az ügyfelekkel, és felméri a meglévő és kiadható ügyfélvagyont. Ami pénz a cég számláin fellelhető, azt kiadják az ügyfeleknek, a maradékot a Befektetővédelmi Alap fizeti itt is a megadott mértékig.
Amikor a felszámoló már nyilatkozni tud arról, hogy az egyes ügyfelek részére mit ad ki, és mi az a hiány, ami után kártalanítani kell az ügyfelet, a Beva is megkezdi és legkésőbb kilencven napon belül elbírálja a benyújtott kártalanítási kérelmeket. Egy ügyfél legfeljebb 20 ezer eurónak megfelelő, azaz mintegy hatmillió forintot kaphat vissza. Ahhoz, hogy a Beva fizessen, külön bejelentő lapot kell benyújtani.
Az igénybejelentő lap letölthető a Beva honlapjáról, illetve személyesen átvehető a kártalanításban közreműködő takarékszövetkezeti fiókokban. A formanyomtatványt levélben vagy emailben el kell küldeni a Beva címére, személyesen benyújtani nem lehet.
A Bevánál hivatalosan március 27-én indult az igények érvényesítése, innentől egészen jövő év március 26-ig be lehet adni a kártalanítási kérelmeket. A kifizetés helyét a Beva-értesítés kézhezvétele után, személyesen kell felkeresnie a jogosultnak, ahol a kártalanítás összegét felveheti, vagy annak átutalásáról rendelkezhet.
A Hungária Értékpapírnál – akárcsak a Quaestornál – április 22-én indult a felszámolás. Itt már a felügyeleti eljárás alatt kiküldték az egyenlegközlő igazolást, sokan azonban nem jeleztek vissza.
Ők arra számíthatnak, hogy hamarosan újabb levelet kapnak, ezúttal már a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-től. Ha az egyenlegközlő valamiért nem stimmel, nyolc napon belül levélben jelezni kell a felszámolónak, természetesen csatolva a dokumentumokat.
Aki vissza akarja kapni a pénzét a Hungáriától, annak a hitelezői igényt be kell jelentenie az egyeztető levélben, ez teljesen független az egyenlegközlő határidejétől. Az igénybejelentést június 1-jéig kell postára adni.
Itt is ugyanaz a szabály él, mint a Quaestornál: ha a hitelező a határidőt elmulasztja, a felszámolás közzétételétől számított 180 napon belül még van lehetősége követelésének bejelentésére, ekkor azonban hátrébb kerül a listán.
A hitelezői igénybejelentéshez csatolni kell a számlaszerződést az értékpapír- és ügyfélszámla vezetéséről. Az, aki már a felszámolási eljárás előtt elküldte bejelentését, feleslegesen tette, a korábban megküldött bejelentés nem minősül hitelezői igénybejelentésnek, ezért most újra el kell küldenie.
Amit nem tudnak kifizetni, azt meghatározott összegig a Befektetővédelmi Alap biztosítja; a kártalanítással kapcsolatos bejelentésekről, valamint a kártalanítás folyamatáról bővebb tájékoztatás a Beva oldalán található.