A nagy áruházláncok ingyenes reklámújságai után is reklámadót kell fizetni. A Népszabadság hozzávetőleges számításai szerint szerint nem is keveset.

Az áruházláncoknak minden egyes ingyenes kiadvány után nagyjából két forintot kell fizetniük reklámadóként. És nemcsak a szórólapok, de még a belső, eladótéri reklámok is adókötelesek. A számok alapján kb. kétmilliárd forint lesz a pluszadóterhük, amit nyilvánvalóan beépítenek majd az áraikba - írja a lap.

Az akciós újságok az utóbbi tíz évben váltak a kiskereskedelem nélkülözhetetlen kellékeivé. A vásárlóerő gyengülésével a szakmai zsargonban amúgy is „szélsőségesen árérzékenyként” jellemzett magyar vásárlók jó részénél általánossá vált, hogy az akciós újságok aktuális ajánlata alapján döntik el, mikor melyik áruházat keresik fel.

Az ágazatban több tucat cég ad ki országos reklámújságot, felmérések szerint a diszkontok – Lidl, Aldi, Penny Market – a legnagyobb újságküldők. Van olyan cég, amelyik egy évben több mint 300-féle újsággal is jelentkezik – igaz, közülük sok a regionális vagy helyi lap. Valamivel ritkábban, ám újságonként annál több hirdetéssel jelentkeznek a hiper- és szupermarketek, így a Tesco, az Auchan, a Spar. A lista végén a hazai láncok (CBA, Coop, Real) vannak.

Bár az akciós újságokra fordított marketingbüdzsé, így a majdani reklámadó is, szigorú céges titoknak számít, annyit azért az iparág szereplőitől megtudtunk, hogy egy nagyobb országos multilánc heti szinten 4 millió helyi és országos újsággal „dolgozza meg” a piacot. Azaz egyetlen lánc egy évben több mint 200 millió újságot ad ki, forrásaink pedig úgy számoltak, hogy e mennyiség cégenként nagyjából félmilliárd forintos adóterhet jelent.

A lap szerint a kormány által várt 7-9 milliárd forintnál több jöhet be a tervezett reklámadóból.