A magyarországi válaszadók több mint kétharmada széles körűnek látja a vesztegetési és egyéb korrupciós ügyeket a hazai üzleti életben. Az így vélekedők részaránya több mint kétszerese a fejlett piacokon mért szintnek, de régiós szinten is jelentősen kilógunk, hiszen ez az arány 10 százalékkal meghaladja a régiós átlagot – derül ki az EY (korábbi nevén Ernst&Young) cégvezetőket kérdező felméréséből.
A magyarországi cégek közel fele ugyanakkor rendelkezik antikorrupciós szabályzattal, illetve a megkérdezettek ugyanekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy menedzsmentjük erőteljesen kiáll a korrupcióellenesség mellett.
„Ahhoz, hogy ezekben a mutatókban érzékelhető javulás következzen be, a magyar cégeknek célszerű lenne beépíteniük a működésükbe néhány alapvető folyamatot, amelyek segítik őket a visszaélési kockázatokkal szembeni hatékonyabb védekezésben. A legfontosabb, hogy minden munkatárs számára nyilvánvaló legyen, a vezetőség nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is elkötelezett az etikus üzleti magatartás mellett. Ennek a tudatosítására alkalmas eszköz lehet a vállalati vesztegetésellenes és antikorrupciós képzések és auditok rendszeresítése. Ebben a tekintetben hosszú út áll még a hazai cégek előtt, de csak az ilyen jellegű képzések terjedése kényszerítheti ki azt, hogy bizonyos alapvető etikai normák a hazai gazdasági életben és a piaci szereplők körében általánosan elfogadottá váljanak” – mondta Biró Ferenc, az EY partnere.
Magyarországon a válaszadók 42 százaléka látja úgy, hogy az eredménykimutatások gyakran a valóságosnál kedvezőbb képet festenek egy-egy vállalat gazdálkodásról. Ez az arány 5 százalékkal magasabb, mint a vizsgált régió egészére vonatkozó adat.
A jelenség tehát biztosan létezik, de amikor a cégvezetők a saját vállalatukról biztosan a valósnál sokkal szebb képet festettek le. Ugyanis hiába tartják azt, hogy nálunk gyakran nem lehet hinni a nyilvános adatoknak, a felmérés szerint a nyugati országoknál is kevésbé manipuláljuk a beszámolókat, és szinte senki nem szerepeltetett hamis adatokat az elmúlt egy évben saját cégénél.
Ugyanez igaz a korrupcióra is, ahol szinte senki nem tart elfogadhatónak semmilyen vesztegetést, valahogy azonban mégis egyre terjed. Az állami szabályozás pedig szerintünk a legkevésbé gyakorol pozitív hatást az iparági etikai normákra, ha bármely régiós átlaggal vetjük össze. Cserébe a legkevésbé segíti a cégek sikeres működését hasonló összevetésben.
2014. december és 2015. január között a felmérést során összesen 3 800 interjút készítettek az európai, közel-keleti, indiai és az afrikai régió 38 országában dolgozó vezetőkkel. A mintában minden országban a legnagyobb társaságok szerepeltek. A megkérdezett munkavállalók között voltak igazgatótanácsi tagok, felső vezetőségi tagok, illetve egyéb vezetők és munkavállalók. Az interjúk anonim módon, az adott ország nyelvén, online vagy személyesen zajlottak. Magyarországon száz interjú készült.