"Természetes személyek adósságrendezéséről" címmel nyújtották be KDNP-s képviselők a magáncsődről szóló törvényjavaslatot, amit ha elfogadnak, 2015. szeptember 1-jén lépne hatályba, de 2016. szeptember 30-ig csak azok kérhetnének adósságrendezési eljárást, akiknek a háza vagy a lakása kényszerértékesítés alatt áll.

A magáncsőd leginkább a vállalkozások csődeljárásához hasonlítható dolog. Ugyan a cégek esetében is sokan azt gondolják, hogy a csődeljárás egy vállalkozás végét jelenti, de valójában pont hogy nem. A csődeljárás megvédi a fizetési nehézségekkel küzdőket attól, hogy a hitelezői igények terhe alatt összeomoljanak.

Így, ha egy vállalkozás csak átmeneti, orvosolható bajokkal küzd, és a csődeljárásban meg tud állapodni a hitelezőivel mondjuk a fizetési határidők kitolásáról, ezzel akár el is kerülheti a felszámolást, ami egyébként ténylegesen a cég végét jelentené

Ha egymás közt nem megy, besegít az állam

A törvényjavaslat szerint az adósok így megmenekülhetnek a végrehajtástól, a hitelezőknek pedig nem kellene a hosszú behajtással bajlódniuk, egy rendezett eljárás keretein belül juthatnának hozzá a pénzükhöz. A adósságrendezési eljárás lényege, hogy egy adós nem tudja rendesen fizetni a hitelét, akkor adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, aminek a keretében két fajta módon is rendezhetné a helyzetét:

1. az egyik lehetőség, hogy az adós megpróbál megegyezni a hitelezőivel, de ezt már a maga ellen kért magáncsődeljárás keretein belül teszi. Ekkor az adós és a hitelezők a bíróságon kívül próbálnak megegyezni egy olyan megoldásban, ami megkönnyíti a hitel visszafizetését. Ez lehet például a hitel átstrukturálása, a késedelmi kamat elengedése, de akár az összeg egy részének elengedése is.
2. Ha ez nem megy, akkor bíróságon is le lehet futni ugyanezt a kört, polgári nemperes eljárás keretében.
3. De ha így sem sikerül megállapodni, akkor a bíróság dönt arról, hogy az adósnak milyen vagyontárgyait kell eladni. Ezen kívül az adós mellé az állam kirendel egy vagyonfelügyelőt is, aki külön rendelkezne azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt. A tervezet szerint ha az adós ezidő alatt örökölne, azt szintén csak az adósság törlesztésére lehetne költeni.

Olyanoknak, akiknek a vagyona és a fizetése együttesen nem elég arra, hogy törlesszék a felhalmozott adósságukat. Pontosabban legalább 2 millió forint tartozással kell rendelkezni, de 60 milliós hitel felett már nem lehet magáncsődöt jelenteni. Az is fontos, hogy aki 5 hitelezőnél többnek tartozik, az se fordulhat az államhoz.

Azok sem kezdeményezhetik az eljárást, akiknek legalább kétszer akkora a tartozása, mint a csődvagyona, tehát

A tervezet szerint az "átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező" emberek sem kérhetnek magáncsődöt. Ha viszont valakiről az eljárás közben derül ki, hogy a bevallottnál több pénze van, akkor azonnal véget ér az eljárás, és az adós kikerül a csődvédelem alól.

A törvény létrehozná a kormányhivatalokhoz tartozó Családi Csődvédelmi Szolgálatot is, ami

• megvizsgálja, hogy a kérelmező egyáltalán eljárás alá kerülhet-e, tehát hogy megfelel-e a törvényi előírásoknak,
• ha ez rendben van, akkor kirendelik a vagyonfelügyelőt, aki felügyeli a család gazdálkodását, és azt is, hogy az adós betartja-e a bíróság döntéseit.

Ha az eljárás sikeres, akkor a cechet a hitelezőknek kell állnia: ez a pénz a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz folyna be.