Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint rendszerszinten át kellene alakítani a legnagyobb ellenőrző hatóságokat Magyarországon, és az állami cégek működését is közelíteni kellene a versenyszférához, „a különféle káros jelenségek, hibák, hiányosságok ugyanis általánosnak nevezhetők”.
A Napi Gazdaságnak adott interjújában az ÁSZ elnöke azt mondta: tízmilliárdos károk származhatnak abból, ha a köz tulajdonában álló vállalatok, intézmények rosszul működnek.
Márpedig rosszul működnek, az utóbbi időszak vizsgálatai több problémás pontra is rámutattak.
Domokos szeretné, ha egyes közszférabeli pozíciók betöltésekor a mostaninál hangsúlyosabban érvényesülnének a versenyszféra működési elvei. Lényeges lenne, hogy a köztulajdonban lévő vállalkozásokat, intézményeket a legfelkészültebb személyek vezessék, hiszen az adófizetők joggal várnak el megfelelő szolgáltatást befizetéseikért.
Ehhez persze szükség volna arra is, hogy a vezetők a mostaninál magasabb bért kapjanak, fizetésük elérje a versenyszférában hasonló pozíciót betöltő személyek keresetének legalább 70-80 százalékát. (Elfelejteni tehát a néhány éve a Fidesz-kormány által bevezetett bérplafont.)
Az ÁSZ elnöke szerint az utóbbi időszak vizsgálatai azt mutatják, hogy sem a NAV, sem a munkaügyi hatóság, sem az MNB nem működik elég jól, Domokos „tartalmi átalakulást” tart szükségesnek.
„Professzionális szereplők jelentek meg a hazai piacon, amelyek gyakran itthon ismeretlen, de máshol már kipróbált megoldásokat alkalmaznak. Ügyeik áttekintéséhez elengedhetetlen a nyelvismeret, a komoly szaktudás, a nemzetközi módszerek tanulmányozása. Nem személycseréket sürgetek, hanem a legnagyobb ellenőrző hatóságok munkájának rendszerszintű átalakítását” – mondta Domokos az interjúban.
Mint a Költségvetési Tanács tagja, Domokos László elmondta, a költségvetésben várt adóbevételeknek csak 85 százaléka megalapozott. Pedig jövőre nem lép életbe új adónem, a pénztárgép és az ekáer is hozza a várt bevételeket, vagyis a tervezés lényegesen könnyebb volt, mint például tavaly. Akkor egyébként az adóbevételek mindössze 51 százalékát minősítették megalapozottnak.
A kiadási oldal sokkal rizikósabb, Domokos példaként említette az oktatás és az egészségügy tartozásait. Nem tartható fenn sokáig, hogy egyes állami szereplők hatalmas összegekkel tartozzanak üzleti partnereiknek.
„Milyen üzenetet hordoz, ha már maga az állam sem egyenlíti ki a számlákat a vállalt határidőre, miként tűrhetik el az állami döntéshozók hogy tízmilliárdos összegben halmozódjanak fel a kórházak, az oktatásügy lejárt számlái” – tette fel a kérdést.