A hétvégén kiderült, hogy minden ellenőrzött uberes sofőr megbukott a NAV ellenőrzés-sorozatán. A cég pár helyen már külön szabályozást harcolt ki magának, mondván, ők nem taxicég, de a legtöbb országban még küzdenek a szabályozóval és a helyi taxislobbikkal. Rob Khazzammal, az Uber közép-kelet-európai regionális menedzserével beszélgettünk.
Mit szól a NAV hétvégi közleményéhez? Eszerint az uberes sofőrök 100 százaléka akadt fenn az adóhivatal ellenőrzésein, és a sofőrök akár 200 ezer forintos bírságot is kaphatnak. Genfben a cég nemrég a bírság kifizetését fontolgatta, máshol pedig a cég kiváltja a sofőrök vállalkozói engedélyét. Terveznek hasonlót Magyarországon, ha úgy alakul?
A bírságról és a vállalkozói engedélyről nem tudok semmi konkrétat mondani. Az Uber minden szabályt betart Magyarországot, hosszú távon gondolkodunk, van helyi szervezetünk, helyi irodánk. Komolyan vesszük az ellenőrzéseket, komolyan vesszük az adózást.
És akkor ebben a pillanatban vannak sofőrjeik Budapest utcáin?
Igen, nem tervezzük a kivonulást.
Milyen szabályozást tartanának elfogadhatónak Magyarországon?
A célunk a közreműködés egy olyan szabályozás kialakításában, ami az átláthatóságra és a szolgáltatás biztonságára helyezi a hangsúlyt. Az Ubernek ezek a fogyasztó- és adatvédelem mellett kulcsfontosságúak.
A magyar taxis cégek szerint az Uber is taxis cég, ezért ugyanannak a szabályozásnak kell vonatkoznia rá is. Erről mit gondol?
A cégünk alapjaiban más, mint egy taxiszolgáltató. Az Uber nem egy taxis cég, a sofőrök pedig nem taxisok. Sofőrjeink Magyarországon nagyjából 10-15-20 órát vezetnek egy héten, és általában van egy főállásuk vagy egy másik részmunkaidős állásuk az uberezés mellett. Ez egy hálózat, amit regisztrált felhasználók vehetnek igénybe, ellentétben a taxikkal, amik az utcán véletlenszerűen is felvesznek utasokat. A mi autóinkat nem lehet leinteni, csak az okostelefonos alkalmazáson keresztül van lehetőség a rendelésre.
A Vs.hu korábban egy Uber által jegyzett, a készülő szabályozáshoz kapcsolódó javaslatcsomagról írt, amivel úgy módosítanák a személyszállítás törvényi feltételeit, hogy – vállalkozói engedéllyel – a személyszállítás ne legyen eseményhez, rendezvényhez vagy turisztikai programhoz kötve. Ezzel elkerülnék azt, hogy a taxis szabályozás vonatkozzon az Uberre. Ezzel a javaslattal mi a helyzet?
Nem mondhatok erről túl sokat, de azt mindenképp szeretném hangsúlyozni, hogy olyan szabályozást akarunk, ami mellett a budapestiek profitálhatnak abból a technológiai innovációból, amit az Uber jelent.
A dologban óriási lehetőségek rejlenek: az, hogy a sofőrök és az utasok értékelhetik egymást, nagyon biztonságossá teszi a rendszert, de például elég csak arra gondolni, hogy a rendszer száz százalékig elektronikusan bonyolítja a pénzügyeket, ami nem az utolsó szempont, ha arra gondolunk, hogy a személyszállítási iparág nem az átláthatóságáról híres. Egyik oldalról tehát azt szeretnénk, hogy az emberek használhassák a szolgáltatást, miközben az is fontos, hogy az állam szempontjából is számon kérhető és átlátható legyen a cég működése.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) novemberben közölte, hogy leghamarabb február végén a kormány elé kerülhet az ilyen vállalkozásokra is vonatkozó rendelet. Erről azóta sem tudunk semmit. Lehet már tudni valamit arról, hogy mikor lesz kész és hogy fog kinézni a rendelet?
Nem akarok találgatni arról, hogy milyen lesz a szabályozás, az Uber tárgyal a kormánnyal, és arra törekszik, hogy megfelelő szabályozás jöjjön létre. Ez a folyamat egyébként nem csak Magyarországra jellemző, a cég képviselői egy csomó kormánnyal tárgyalnak a világban jelenleg is.
Pár napja Olaszországban betiltották az Ubert, mit csinálnának, ha Magyarországon is betiltatnák?
Őszintén szólva nem nagyon tudom, hogy pontosan mi történt Olaszországban, ezért nem is mondanék róla semmit, de az biztos, hogy jelenleg Magyarországon több tízezer ember használja az Ubert, és nagyon elégedettek vele. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a cég szerintünk egy új iparágat hoz létre, ami plusz adóbevételt is jelent a kormányoknak.
Tud olyan várost mondani, ami példa lehet a magyar szabályozónak?
Az USA-ban jelenleg 20 vagy 21 állam ismeri el a cég üzleti modelljének alapján képező fuvarmegosztást (ridesharing), Európában is vannak már példák, Belgiumban például ilyen szabályozás készül, és pár hete a Fülöp-szigeten is elismerték a megosztást.
Érzékelhetően egyre többen használják a szolgáltatást Budapesten, de pontosan mit lehet tudni a számokról? Hány sofőrük van, mekkora a forgalmuk? És mennyit lehet ezzel keresni, ha valaki belevág?
Mivel egy magáncégről van szó, a pontos adatok nem publikusak. De a sofőrök és a felhasználók száma nagyon nagyot nőtt tavaly év vége óta. Az is fontos, hogy biztonságosak voltak az uberes kocsik.
A sofőrök ki tudják egyáltalán termelni a költségeiket?
Úgy látjuk, hogy ez a sofőröknek is jó lehetőség arra, hogy részmunkaidőben pluszjövedelmet szerezzenek, vagy hogy csökkentsék a kocsijuk fenntartásával járó költségeiket. Az utasaink visszajelzései alapján elégedettek velük. Reméljük, hogy ezt a jó visszajelzést a szabályozó is figyelembe veszi majd.
De arról azért biztos tud valamit mondani, hogy milyen a tipikus sofőr?
A legkülönfélébb emberek. Vannak diákok, akik így akarnak pénzt keresni az egyetem mellett, nem ritka, hogy devizahitelesek, akiknek három munkájuk van egyszerre, de olyanról is tudunk, aki egy állatmenhelynek gyűjt uberezéssel.
Márciusban csináltunk egy felmérést az utasokról is, és az derült ki belőle, hogy a legtöbbjüknek van kocsija, de ha elmennek bulizni, vagy nincs kedvük a parkolással időzni, akkor inkább minket választanak.