Váratlan fordulat a gázpiacon: kijött a kötelező gázfelajánlásról szóló rendelet az egyetemes szolgáltatóknál, a Tigáz pedig elfogadta a felajánlott gázárat. Korábban az volt a mondás, hogy az olasz tulajdonú cég már csak erre a rendeletre vár, és ha az abban szereplő ár magasabb lesz, mint amennyiért neki megéri gázt venni, a GDP Suezhez és az E.On-hoz hasonlóan ők is itthagyják a magyar lakossági piacot. És akkor már tényleg nem marad senki más, csak az állami rezsicég.

Úgy tudjuk, hogy az árat elfogadták. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy hosszú távon gondolkodnak a magyar lakossági gázpiacon, mindössze annyit, hogy a kivonulásról szóló döntést nem hozták meg, egyelőre nem adják vissza az engedélyüket.

Az 1,2 millió embert kiszolgáló Tigáz az észak-kelet magyarországi, illetve a pest megyei és budapesti fogyasztók egy részét is ellátja, a mostani felállás szerint pedig nem maradt más a piacon rajta kívül csak az állami Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ).

Nagy kérdés, hogy a lakossági gázpiacon utolsóként maradt multi most hirtelen üzleti lehetőséget látott-e meg a gyorsan kiürült magyar piacon, és versenyre kel az állami szereplővel, vagy csak arról van szó, hogy kicsit későbbre halasztották a kivonulást.

A többi cég által leadott csaknem kétmillió ügyfél kezelése jelentős feladatot ad az Energiahivatalnak és az ENKSZ-nek, ésszerű magyarázat lehet akár az is, hogy a Tigáz az adminisztrációs helyzet megkönnyítése érdekében halasztja későbbre a döntést.

A kötelező gázfelajánlásról szóló rendszer 2010. december óta van érvényben Magyarországon, ebben határozzák meg bizonyos időszakonként, hogy a hazai kitermelésű földgázból a lakosságot elltátó, úgynevezett egyetemes gázszolgáltatók mekkora mennyiséget, milyen áron kapnak. A beszerzési ár ezeknél a cégeknél már csak azért is kulcskérdés, mert a lakosságnak egy ideje a fejlesztési miniszter által meghatározott ár felett nem adhatnak el gázt, vagyis áremeléssel nem tudják ellensúlyozni a magasabb beszerzési árat.