Ha több pénzt keresünk, többet is vásárolunk. De mire is költöttünk annyit tavaly, és melyik ismert boltlánc hogyan tudott minket becsábítani? Melyik lánc a legnagyobb? Hova járunk a legtöbbet? Miért tűnt el ezer kisbolt, és melyik áruházból van ma a legtöbb Magyarországon? 2014 kiskereskedelme számokban.
Hová tűnt már megint a pénze a hónap végére? Kicsit nőtt a fizetése, de annyival többet el is költött? Elég, ha ránéz az alábbi ábrára, láthatja, hol landol az utóbbi időben az a rengeteg pénz a bankszámlájáról: jelentős részét a boltokban költi el.
Tavaly csak élelmiszerre 530 milliárd forinttal több ment el, mint 2010-ben, üzemanyagra 304 milliárddal költöttünk többet. Alkoholra 59 milliárddal, órára, ékszerre 6 milliárddal többet, hobbira, sportra, játékokra 12 milliárddal hagytunk többet a kiskereskedőknél, mint 2014-ben.
A háztartások kétharmada legfeljebb három boltot látogatott tavaly havi rendszerességgel, a többség továbbra is gyalog ment vásárolni, főleg a szupermarketek és kisboltok esetében. Nem sokkal maradnak el az autós vásárlások, a legtöbben értelemszerűen hipermarketekbe mennek kocsival, illetve érdekes módon sokan a diszkontokba is. Ha pedig autóval megyünk, jellemzően több pénzt is költünk el egyszerre.
A Trade magazin gyűjtése szerint a Tesco bruttó forgalma 705 milliárdról 715 milliárdra nőtt, a Coop forgalma szintén 10 milliárddal forinttal bővült, 550 milliárdról 560 milliárdra, a CBA forgalma eközben visszaesett: 521 milliárdról 505 milliárd forintra. A Spar eközben jelentősen növekedett, tavalyi 473 milliárdos forgalmával már közelíti a dobogón harmadik CBA-t.
A franchise-rendszerben működő magyar láncoknál, tehát a Coopnál, CBA-nál és Reálnál a partnerboltok önállóan gazdálkodnak, így az összesített adatok a cégek közlései, a többieknél a május végén leadott beszámolóból olvashatóak ki a számok.
Az alábbi ábrán jól látszik, hogy mekkora súlya van a teljes kiskereskedelmen belül a különböző áruknak. Például döbbenetesen sok élelmiszert és üzemanyagot vettünk tavaly is, az utóbbi években főleg a dízel iránti kereslet ugrott meg, de benzinből is több fogyott.
A Gfk szerint amúgy egyre többször, egyre nagyobb értékben vásároltunk, és nőtt a vásárlói kosarak értéke is 2013-hoz képest. Igaz, regionálisan még mindig van egy kis lemaradás.
A robogó kiskereskedelemre a különböző típusú és méretű üzletek különböző mértékben tudtak felülni. A kereskedelmi csatornák közül 2014-ben a hipermarketek kettő, míg a kisboltláncok egy százalékpontot veszítettek piacrészükből.
A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat. A lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben többet költöttünk.
Úgy tűnik ez alapján, hogy
Ezzel szemben részben a trafikok, részben az online kereskedelem terjedése miatt nőtt az úgynevezett „egyéb csatorna” piaci részesedése is, a 2013-as értékhez képest 3 százalékponttal.
A hagyományos kisboltok számának csökkenése egyébként évek óta tart, megfigyelhető, hogy a boltok átlagos mérete egyre nő, miközben az élelmiszerüzletek ezrével tűnnek el. A folyamatra tavaly alighanem rásegített kicsit még az online kassza bevezetése is, amely nemcsak némi beruházást igényelt a boltosoktól, de különösen rosszul jött azoknak, akiknél az áfacsalás a napi rutin része volt.
Jelenleg már több mint 188 ezer olyan kassza működik az országban, amely közvetlen internetes összeköttetésben van az adóhivatallal, és amelyek alapján folyamatosan ellenőrzik a boltokat. Részben ennek is köszönhető, hogy az előző évinél közel 22 százalékkal, 66 milliárd forinttal több áfát vallottak be a legfertőzöttebb területeken.
A teljes kereskedelmi szektor pedig 14 százalékkal, 227 milliárd forinttal több fizetendő áfát vallott be az előző évinél. Ezt az ugrást csak részben magyarázza a növekvő forgalom, a fehéredés is szerepet játszott benne. Ahogyan 2013-ban a trafikrendszer bevezetése vagy 2012-ben a Cora, Match és Profi eltűnése, úgy az online kasszák 2014-es megjelenése is kicsit átalakította a piacot.
A fogyasztókért versengő boltok különböző újításokkal próbálnak piacot szerezni. A CBA például sorra választja le a Príma boltokat a lánc CBA-tagjairól, és a CBA nevet el is hagyja a boltok nevéből. Az Auchan több benzinkutat nyitott, a Coop törzsvásárlói rendszerét kiterjesztve próbálja magához kötni a vásárlóit.
A Lidl a magyar beszállítókra állt rá jobban tavaly, a Penny és az Aldi a hálózatbővítésre koncentrált, míg a Reál a kiszolgálás minőségén igyekezett javítani. A Spar eközben franchise-rendszeren kezdett gondolkodni, a Tesco pedig előkészítette a nagy átszervezést.
Bár még az Auchan és a Spar is mínuszban van, sokat faragtak a veszteségükből, a Penny az egy évvel korábbi 2 milliárd forint után 1,5 milliárd forint adózott eredményt ért el, az Aldi eredménye pedig még mindig negatív, de tavaly már csak 4,8 milliárd forintos volt a mínusz az egy évvel korábbi 5,1 milliárdos veszteség után. A Lidl is eredményes üzleti évet zárt idén februárban: az adózás utáni 8,2 milliárd forint három és félszerese a 2013–2014-es üzleti évben elértnek.
A Trade Magazin összesítése szerint a legtöbb boltja jelenleg a Coopnak van, összesen 5370, őt a másik két magyar lánc, a Reál és a CBA követi. Közülük a szupermarket-vonalon a Reál a legerősebb, klasszikus kis élelmiszerboltból a Coopnak van a legtöbb, míg a CBA a nagykereskedőket is célzó úgynevezett Cash&Carry üzletekben jobb a többieknél. A diszkontok között boltszámban jelenleg a Penny vezet.
| Tesco | Coop | CBA | Spar | Reál | Auchan | Lidl | Penny | Aldi | |
| hipermarket | 112 | 32 | 19 | ||||||
| nagy szupermarket | 7 | ||||||||
| szupermarket | 53 | 370 | 138 | 377 | 600 | ||||
| kényelmi | 44 | ||||||||
| élelmiszerbolt | 4950 | 1006 | 1700 | ||||||
| C+C | 50 | 1138 | |||||||
| diszkont | 163 | 197 | 100 | ||||||
| nagyker | 21 | ||||||||
| összesen | 209 | 5370 | 2289 | 419 | 2300 | 19 | 163 | 197 | 100 |
A 2014-es, aránylag nyugodt évhez képest izgalmasabb lesz, hogyan alakulnak majd idén az egyes láncok számai, az utóbbi fél évben ugyanis számos olyan szabályozói változás született, amely a boltokat érinti.
Egyrészt életbe lépett a vasárnapi zárva tartás, illetve az éjjel-nappali nyitva tartás korlátozása, másrészt drasztikusan felemelték az élelmiszerlánc-felügyeletei díjat, a 300 milliárd forintos árbevétel felett a korábbi kulcs a hatvanszorosára emelkedett, a legnagyobb áruházak így már összesen 20-35 milliárd körüli összeget fizethetnek be. Kérdés, hogy mindez hogyan rajzolja majd át a térképet.