Kötelező jelzáloglevél-finanszírozást írna elő az MNB a bankoknak a jelzáloghitelek mögé. A 2016. október 1-jétől élő Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) első értéke 15 százalék lesz, legalább ekkora arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia minden banknak a jelzáloghitel-állományát.
A forintosítás mellékhatásaként a bankrendszerben érdemi likviditási kockázatok jelennek meg. A forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége ugyanis 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, miközben a bankrendszer forint forrásai - jellemzően betétek formájában - éven belüli lejáratúak. A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-től bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM).
Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl.: jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, jelzálogbanki refinanszírozási hitelek) és az egy éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten.
A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk. Az új előírásnak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankrendszernek. Ez idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak.
Az MNB becslése szerint az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és nagyjából 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. Ezeket a jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg. Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel is, amely során több észrevétel is beépítésre került a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny jövőbeli alkalmazását. Az MNB rendelet szövege várhatóan 2015. június folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben.