Tavaly összesen tízmilliárdos veszteséget hoztak össze a vízközműcégek, írja a Világgazdaság. Ez főleg azért jött össze, mert úgy alakult, hogy nagyon sok különadót kell fizetniük végül. A közműadót egészen pontosan duplán fizetik meg, egyszer az ivóvíz-szolgáltatásért, és egyszer a szennyvíz elvezetéséért. 

A KPMG szerint, ha az árbevétel-arányos közműadó nagysága a távközlésben 1, akkor a gáz piacán 1,6, az áraméban 2,4, vízében pedig 5,3. Ezért szerintük gyorsan meg kéne szüntetni az egész közműadót a vízszolgáltatóknál.

Gond a négyévente kötelező és a szolgáltatóknak évi mintegy kétmilliárd forintjába kerülő vízmérőcsere is. A KPMG szerint az ilyen berendezéseket térségünkben átlagosan 14,7 évente, Németországban 7,7 évente, Észak-Amerikában 17 évente, a Közel-Keleten 21,4 évente kell cserélni. Ráadásul Magyarországon az ugyanabban a vízmérő aknában lévő, két azonos típusú vízmérőből a bekötési mérő hitelességi ideje 4 év, a mellékvízmérőnek minősülő locsolóvízmérőé 8 év. 

A típusok sem indokolják a folytonos cserélgetést, mivel jellemzően ugyanazokat a fajtákat használjuk, mint Nyugat-Európában, mondta el a lapnak Winkler Tamás, a hazai víziközmű-ágazatot összefogó Mavíz elnöke.

Már egyeztettek az NFM-mel, mai révén bizakodnak a helyzetük érdemi javulásában, de nem ártana még szerintük felmérni a vezetékek, szennyvíztisztíók és egyéb közművek állapotát sem végre, amire az elmúlt 25 évben nem nagyon került sor. Ezek a közművek ugyanis állami tulajdonban vannak, de a szolgáltatóknak kell üzemeltetni őket, és megfogalmazni a fejlesztési terveket is. Csak úgy nehezebb, ha most se tudják, hogy ezeket pontosan milyen műszaki állapotban kapják használatra.