Tényleg Magyarországot sújtja a legnagyobb menekülthullám? Hány embert fogadunk be évente? Mi köze '56-nak egy Iszlám Állam elől menekülő szírhez vagy irakihoz? A múlt év végére elérte az 59,5 milliót az otthonukból elűzött emberek száma, a menekültek fele gyerek.
Csütörtökön jelent meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb, 2014-es éves jelentése, tele sokkoló szalagcímekkel:
A közelmúltban tehát a 90-es évek elejének számait is meghaladta a menekültek száma világszerte, pedig akkor a közelünkben a délszláv háború, vagy távolabb például a ruandai népirtás is hatalmas menekülthullámokat indítottak el.
Az MTA TK Szociológiai Intézete kedden rendezett konferenciát a nemzetközi migrációról. A rendezvényen Kováts András (Menedék Egyesület, MTA TK Kisebbségkutató Intézet), Melegh Attila (BCE) és Tóth Judit (SZTE) vett részt, cikkünk nagy mértékben az előadásaikra támaszkodik.
Az ábráról világosan látszik, hogy jóval több világszerte a belső (saját országában maradó) menekült, mint az elvándorlók. Fontos észben tartani, hogy a menekültek problémája a válságok gócpontjai körül a legsúlyosabb:
– emlékeztetett Tóth Judit menekültügyi szakjogász.
Európa messze nem a legnagyobb menekültbefogadó. Kapaszkodjon meg: a világ öt legnagyobb befogadó országa,
Az 1990-es évek eleje óta a jelenlegi EU-tagállamokban élő menekültek száma jelentősen csökkent, a tendencia máig tart. A statisztikákat persze nemcsak a hazatérők csökkentik, hanem azok az állampolgárságot vagy másfajta tartózkodási engedélyt elnyerők is, akik egyébként az adott országban maradnak.
Tehát nem árt észben tartani, hogy bár az európaiak púpnak érzik a menekültkérdést a hátukon, a legnagyobb terheket nem az EU-ra róják a világban dúló háborúk és az üldöztetés elől menekülők. Az első három ország a világ összes menekültjének 30 százalékának adott otthont, a top 10, melybe nem került be európai ország, 57 százalékuknak. (A 6-10. helyezettek: Jordánia, Kenya, Csád, Uganda és Kína.)
Ha pedig a menekülteket a világ növekvő lakosságának arányában nézzük, az is kiderül, arányaiban még messze vagyunk a 90-es évek elejétől, mint Röszke a Checkpoint Charlie-tól. Tehát
A háborúk, határváltozások mindig tömeges migrációt indítanak el, más kérdés, hogy mikor milyen politikai válasz születik a menekülthullámokra.
A Föld lakosságához viszonyítva a jelenlegi menekülthullám a 90-es évek elejéhez mérhető.
Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja igénybe venni. Menedékkérő az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés (menekült akkor lesz, ha menekültstátuszt kap). Migránsnak azokat nevezzük, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, azért, hogy letelepedési szándékkal egy másik országba menjenek (szociológiai, nem jogi fogalom).
Mivel a menekülőknek szinte soha sincs lehetősége hivatalos okmányokat, vízumot beszerezni, a Genfi Egyezmény (mely a magyar jognak is része) a tiltott határátlépésüket nem bünteti. Az egyezmény első nemzetközi próbája az 1956-os forradalom volt: a menekülteket kvóták szerint fogadták be európai és tengerentúli országok Ausztria menekülttáboraiból – magyarázta Tóth Judit jogász.
Az EU tagállamainak most nem a menekültek, hanem a menedékkérők számának jelentős növekedése okozza a legnagyobb problémát (a definíciót lásd keretes írásunkban). Itt valóban ugrásszerű a növekedés:
Nyilvánvalóan azzal függ ez össze, hogy az elmúlt öt évben
az UNHCR összesítése szerint. Nyolc közülük Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban); három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben); egy Európában (Ukrajnában); valamint három Ázsiában (Kirgizsztánban, illetve Mianmar és Pakisztán számos körzetében).
A legtöbben a világ legveszélyesebb országaiból: a top 10-ben ott van Szíria, Afganisztán, Eritrea, Pakisztán, Irak és Nigéria is.
Az UNHCR adatai szerint a legfőbb kibocsátó ország a 2011-ben kirobbant háború óta Szíria. „A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott rettenetes emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye az a drámai növekedés is, amely a biztonságot keresve végső kétségbeesésükben életveszélyes tengeri utakra vállalkozó menekültek számában bekövetkezett, legyen szó akár a Földközi-tengerről, az Ádeni-öbölről és a Vörös-tengerről vagy éppen Délkelet-Ázsiáról″ – írja az UNHCR.
Az Európai Unióban a dublini rendelet értelmében abban az országban kell elbírálni egy menedékkérő kérelmét, ahol először az EU területére lépett. Azonban a Helsinki Bizottság szerint a dublini rendszer egész Európában gyengén működik: a hatékonyságukról ismert német hatóságok visszaküldési eredményessége Bulgáriába is csak 3 százalék volt, de még a szomszédos Ausztriába is csak a lehetséges esetek 16 százalékában sikerült a visszaküldés az első negyedévben.
Tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza hozzánk, ami összevetve a 2014-ben nálunk regisztrált 43 ezer menedékkérővel elenyésző. Idén sincs kiugró növekedés eddig: az első négy hónapban összesen 522 visszavétel történt. Ha ez így folytatódik, Kósa Lajos 160-200 ezer közötti becslésétől messze el fog maradni a visszavett menekültek száma.
Menekültstátuszt vagy más védelmet Európában átlagosan a kérelmezők fele kap, de óriási országonként a szórás. Magyarország pedig a sor végén kullog, ráadásul úgy, hogy 2014-ben a 43 ezer menedékkérő majdnem 90 százaléka a kérelem elbírálása előtt továbbállt – tehát az itt maradó körülbelül 5 ezer ember 9 százaléka kapott mindössze menedékjogot.
Ebben persze benne vannak az esélytelenek nyugalmával menedéket kérő koszovóiak (őket gyakorlatilag kivétel nélkül hazaküldi az EU, mivel nem menekülnek üldöztetés vagy háború elől, mint a szírek vagy az afgánok), de származási országra kontrollálva is nagy a különbség. Tehát bár az adatok szerint a szírek kapják meg legnagyobb eséllyel Európában a menekültstátuszt, önmagában az, hogy arányaiban kevesebb szír állampolgár ad be nálunk menedékkérelmet, nem magyarázza az alacsony arányt. A bolgár adat pedig azért kiugró, mert a menedékkérők 90 százaléka szír, afgán vagy iraki volt, tehát feltehetően nyomós okuk volt a menedékkérelemre. A legtöbben azonban innen is továbbállnak, bár elismert menekültként csak 90 napra utazhatnának a Schengeni övezet más országaiban.
Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a szírek szinte mindig, a koszovóiak pedig szinte soha nem kapnak menekültstátuszt az EU-ban. Magyarországon a szírek 65, a koszovóiak 0 százalékban kaptak menekültstátuszt, mindkettő elmarad az uniós átlagtól (ahogy az afgánok 24 százaléka is).
Magyarországra nem véletlenül tekintenek jellemzően tranzitoszágként a menekültek: „Mi egy gazdag blokk félperifériás területe vagyunk″ – fogalmazott Melegh Attila, a Corvinus Egyetem kutatója.
Összlétszámát tekintve az Eurostat EU-s adatai szerint 2014-ben Magyarországon adták be az ötödik legtöbb menedékkérelmet Németország (203 ezer), Svédország (81 ezer), Olaszország (65 ezer) és Franciaország (64 ezer) után. A hazai szakhatóság 43 ezer menedékkérelmet regisztrált, ez a 2013-as adat több mint kétszerese. Ehhez képest 2015-ben május végéig máris több mint 50 ezren érkeztek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) hozzávetőleges adatai szerint.
Ha a menedékkérők számát a népességarányhoz viszonyítjuk, akkor az Eurostat 2014-es számai szerint másodikok vagyunk a rangsorban: Magyarországon egymillió lakosra 4330, míg Svédországban 8415 menedékkérő jut.
A paradox helyzet a következő:
Tehát tagadhatatlan, hogy „a menedékkérők számának növekedése nagyon jelentős, az idegenrendészeti és menekültügyi intézményrendszerre komoly terheket ró″.
Valós problémafelvetés, hogy mit kezdjen Magyarország a látványosan növekvő számú menedékkérővel.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Frontexre hivatkozva nyilatkozott úgy, hogy „Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben″. A Frontex szerint az év első 5 hónapjában Magyarországra 50 430 bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak.
Fontos tudni, hogy az idei magyar adat majdnem felét 23 ezer koszovói illegális határátkelő teszi ki, de tél végére a koszovói hullám látványosan lecsengett: míg az év első másfél hónapjában 21 926 koszovói kért menedéket, a március és május közötti időszakra már szinte eltűntek, az afgánok, szírek és irakiak pedig egyre többen jönnek: a három ország menedékkérői együttvéve áprilisban 70, májusban 75 százalékát tették ki a menedékkérőknek:
| 2015. március | 2015. április | 2015. május | |
| Koszovó | 441 | 354 | 192 |
| Afganisztán | 1503 | 2311 | 4719 |
| Szíria | 1278 | 1771 | 2059 |
| Irak | 457 | 666 | 733 |
| Egyéb | 1246 | 1587 | 2269 |
| Összesen | 4925 | 6689 | 9972 |
Magyarországi menedékkérők származási országa, forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
Ha pedig az afgánok és szírek száma az eddigihez hasonló mértékben nő tovább, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Kósa Lajos becslésének megfelelően év végére akár 120 ezer menedékkérőt regisztráljanak összesen. Akikről továbbra se felejtsük el: túlnyomó többségük azonnal továbbindul Nyugat-Európa felé. A magyar menekültügy néhány ezer fő ellátására van berendezkedve, ennek ellenére felmerült, hogy bezárják a debreceni menekülttábort, ahol egyébként sem emberhez méltó körülmények uralkodnak – ahogy több más európai ország befogadó állomásain sem.
„Most már potenciálisan 160 ezer és 200 ezer közé tehető azoknak a száma, akiket nekünk vissza kellene fogadnunk. Csak a nyár folyamán egy tucat charterjárat érkezését jelentették be a német, svájci, francia hatóságok, amiben Magyarországon nyilvántartásba vett menekültek fognak ide érkezni” – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Mokka június 4-iki adásában. Tavaly Magyarországon a 43 ezer kérelemből összesen 5500 ügyben hoztak érdemi döntést a BÁH-ban – csak ők várták meg az eljárás végét, a többiek tovább mentek.
Német statisztikák szerint 2015 első negyedévében Németország 2952 menedékkérőt próbált visszaküldeni Magyarországra azért, mert először itt nyújtották be a kérelmüket, Magyarország 2304 esetben elismerte felelősségét. A Helsinki Bizottság szerint mégis összesen 42 menedékkérő érkezett ténylegesen vissza Németországból. Ráadásul nemcsak Németországban működik nyögvenyelősen a menekültek visszaküldésére szolgáló dublini rendszer. Ahogy keretesünkben részletesen olvasható, tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza hozzánk, és idén sem változott a helyzet annyit, hogy hirtelen százezreket ültessenek charterekre.
Sokszor felmerülő érv, hogy a bevándorlás jót tesz az elöregedő fejlett világnak. Magyarországra a legtöbb bevándorló Európán belülről érkezett, döntő többségük határon túli magyar volt. De ez nem az egyetlen érdekesség: összességében nagyobb arányban dolgoznak, és járulnak hozzá az ország gazdaságához a bevándorló külföldi állampolgárok, mint a magyarok. A részleteket kísérő cikkünkben olvashatja.