„Ha hozzácsapott volna az állam a fizumhoz egy 100-ast, meg állta volna az utazási költségemet (havi 30) akkor nem mentem volna ki. De aztán kint megtapasztaltam, milyen az, amikor az embert megbecsülik a munkájáért. Jelenleg 50 szabadnapom van pl. és a munkaidő aznap akkor ér véget, amikor haza támad kedvem menni. Szép házban élek, és annyit tudok FÉLRETENNI egy hónap alatt, mint amit otthon 2 hónap alatt összesen megkerestem. És nem, az élet kint nem annyival drágább, de még ha az is volna, az egész még mindig sokkal élhetőbb. Van az a pénz, amiért hajlandó lennék újra Magyarországon kamatoztatni az IT-mérnöki tudásom.
De az új tapasztalatok fényében már havi 1 milliós támogatás volna az, ami haza tudna vonzani. Az ócska körülményeket valamivel kompenzálni kell
– ezt egy Angliában dolgozó magyar kommentelte a Gyere haza, fiatal! program hivatalos Facebook-oldalának posztja alá. Erre a kormány fiatal-hazacsábító programjának adminjai tisztességesen válaszoltak is: azt írták, a honlapjukon van egy csomó potenciális állásajánlat, ha a kommentelő esetleg hazajönne. Ilyen kommentekkel egyébként tele van a program oldala, és ez is azt mutatja, hogy nincs könnyű helyzetben a kormány, ha a külföldön dolgozó 350 ezer magyart igyekszik hazacsábítgatni.
A program körül ráadásul eddig sokkal többet lehetett olvasni a bénázásáról, mint az óriási sikersztorikról. Az egész azzal kezdődött, hogy Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásügyi államtitkára azt nyilatkozta, hogy már 40 ezren jelentkeztek a programra, aztán viszont kiderült, hogy
A számháború viszont itt még nem állt meg a kormány 100 millió forintos büdzséből gazdálkodó programja körül.Arról, hogy konkrétan hány fiatalt tudnak hazahozni össze-vissza záporoztak a számok: Pákozdi Szabolcs, a programot szervező Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezetője a Hvg.hu kérdésére azt mondta, 75 olyan fiatalnak a közvetítése van folyamatban jelenleg. Az NGM pénteki közleménye szerint viszont 50 fiatal és 51 cég van benne a programban, a 444.hu 21, az Index pedig 24 főről tudott. Ezért mi is rákérdeztünk az OFA-nal, hogy tisztázzuk a dolgot. A válaszuk szerint:
A KSH tavaly októberben állt elő egy hosszú, hivatalos adatok nélküli találgatásokkal teli időszak után egy becsléssel azzal kapcsolatban, hogy hány magyar állampolgár költözött külföldre a rendszerváltás óta. A 350 ezres szám a kormányt is arra ösztönözte, hogy csináljon valamit, így született meg a Gyere haza, fiatal! program, aminek a lényege nagyjából annyi, hogy az OFA Angliában dolgozó magyar fiatalokat igyekszik elérni, hogy segítsenek nekik abban, hogy a programra jelentkezett cégeknél meghirdetett állásokra jelentkezzenek.
Ezek az álláshirdetések egyébként nyitottak, ezért fel is merült, hogy előnyt jelent-e az, ha valaki a programon keresztül jelentkezik, és ha igen, akkor miért éri meg a cégeknek valakit csak azért felvenni egy esetlegesen erősebb jelentkezővel szemben, mert a kormány programjában vesz részt.
Erre rá is kérdeztünk az OFA-nál. Azt írták: „A munkáltatók az állást betöltőknél előnyben részesítik az angol nyelv ismeretét, a megfelelő szakképzettséget, a külföldi munkakultúrában töltött időt, a mobilitási szándékot. Mivel éppen ők képezik a program célcsoportját, és mi előszűrést végzünk, könnyebb és gyorsabb a kapcsolatfelvétel, ami a mai világban nagy előnyt jelent, egy »átlagos« CV-hez képest, amelyet a HR-es lehet, hogy félrerakna, és a jelölt el sem jutna az állásinterjúig."
Az OFA válasza szerint a program hozzáadott értéke továbbá, hogy a meghirdetett állások egy helyen megtalálhatóak, célzottan a célcsoport számára lettek összegyűjtve, gyorsan fel tudják venni a megfelelő jelentkezők a vállalatok releváns HR-szakembereivel a kapcsolatot. A vállalatok viszont minden esetben azt veszik fel, aki leginkább megfelelő az adott munkakör betöltésére.
Nem is kértünk természetesen semmilyen megkülönböztetést. A jelentkezők számára is többször hangsúlyoztuk, hogy ezen állások betöltése során egymással és a Magyarországon élő honfitársaikkal is versenyezniük kell.
– írta az OFA a kérdésünkre. A program hosszabb távú célja az állami cég szerint az, hogy valamennyi olyan magyarnak segíteni tudjanak a hazatérésben, aki ezt igényli. „A kísérleti programunk keretében minimálisan 50 fővel számoltunk, amelynek tervezett ideje 2017. december 31. Bővítés esetén azonban ez a szám és a dátum is módosulhat” – írták. Azzal kapcsolatban, hogy Anglián kívül is tervezik-e a bővítést, azt írták, hogy az eddig tapasztalatok alapján javasolni fogják, hogy más országokból is megpróbáljanak fiatal magyarokat hazahozni, és úgy látják, az Egyesült Királyságon túli országokból is van igény a programra.
Az Index úgy értesült, hogy a programban dolgoznak Czomba Sándor államtitkárhoz köthető személyek is. Konkrétan Fehér Jánosról, a „Foglalkoztatási válsághelyzetek kezelése, javítása” nevű program pénzügyi munkatársáról tudtuk úgy, hogy ő Czomba Sándor titkárnőjének a testvére, illetve azt hallottuk, hogy Barna Zsuzsa OFA-alkalmazott pedig Czomba Sándor keresztlánya.
Az OFA ezt nem is tagadta, annyit pontosítottak, hogy Fehér Czomba Sándor korábbi titkárság-vezetőjének testvére. Fehérről azt írták: „gazdasági diplomával rendelkezik és több jelölt meghallgatása után került felvételre, mint a legalkalmasabb munkatárs. Munkáját kiválóan ellátja." Barna Zsuzsáról pedig azt írták, hogy „szakmai munkatársként végzi a munkáját egy másik programban, munkájáról a programban részt vevő partnerek csak pozitívan nyilatkoztak.
Ezenkívül az OFA azt is elismerte, hogy kollégájuk, Rezsőfi Zoltán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályát vezető dr. Rezsőfi István volt helyettes államtitkár fia. Róla azt írták, „a Corvinus Egyetemen szerezte diplomáját, felsőfokú nyelvtudással és átlagon felüli munkabírással rendelkezik. Kivétel nélkül mindegyik programhoz csatlakozott egyéntől csak pozitív visszajelzést kaptunk vele kapcsolatban."
A cég ehhez még annyit tett hozzá, hogy 88 fő munkatárs dolgozik jelenleg náluk, akik „kivétel nélkül tisztességgel és legjobb szakmai tudásuk teszik a dolgukat". Azt írták, minden munkavállalót a saját teljesítménye és nem a privát kapcsolatai alapján ítélnek meg. „Mások mellett nálunk dolgozik egy mostanában sokat idézett ellenzéki blog alapító szerkesztőjének közvetlen családtagja, egy korábbi kormánytag szocialista politikus egykori titkárnője, továbbá egy vidéki ellenzéki politikus gyermeke is, és számosan korábbi kormányok volt minisztériumi munkatársai” – írták.