Történelmi jelentőségű népszavazást rendeznek vasárnap Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserébe feltételül szabott reformintézkedések bevezetését.
A referendumon ténylegesen a június 25-én előterjesztett megállapodástervezetről kellene véleményt nyilvánítaniuk a görögöknek, ez azonban két okból is meghaladottá vált,
Az eredménynek mégis óriási a tétje.
A nemzetközi hitelezők, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap közölték, vasárnapig már nem lesznek újabb tárgyalások a görög kormánnyal. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatnák a hitelezők által követelt reformintézkedéseket.
A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személynek a következő, kissé bonyolult kérdésre kell "Igen" vagy "Nem" választ adnia:
El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?
A görög belügyi tárca tájékoztatása szerint a választók közép-európai idő szerint vasárnap reggel hat és este hat óra között járulhatnak az urnákhoz. A referendum érvényességéhez a választásra jogosultak legalább 40 százalékának le kell adnia a voksát.
A görög média pénteken arról számolt be, hogy az első eredményeket már két órával a szavazóhelyiségek bezárása után, vagyis közép-európai idő szerint este nyolc óra körül közzéteszik - a szavazatok mintegy 20 százalékos feldolgozottságánál.
A dpa német hírügynökségnek nyilatkozva a görög belügyi tárca egyik magas rangú tisztségviselője elképzelhetőnek nevezte, hogy közvetlenül a választóhelyiségek bezárását követően még nem lehet hiteles eredményekre számítani, mivel a felmérések fej-fej melletti versenyt jósolnak, a nehéz pénzügyi helyzetben lévő görög sajtóorgánumok pedig nem tudnak közvélemény-kutató intézeteket megbízni prognózisok készítésével.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros eredmény várható a voksoláson. Az ALCO közvélemény-kutató intézet péntek reggel nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás.
Miközben Ciprasz és a görög kormány teljes vállszélességgel a nem-kampány élén áll, európai vezetők a nem szavazatok győzelmének következményeiről festenek borús képet nyilatkozataikban. Számos európai politikus megismételte, hogy a referendumon valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak a görögök. Az athéni vezetés szerint ezzel az érveléssel egyszerűen megpróbálják "terrorizálni" a görög népet annak érdekében, hogy a megszorításokra voksoljon.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken úgy nyilatkozott, ha a görögök többsége elveti az adósságválság megoldását célzó hitelezői javaslatot, akkor az drámaian rontani fogja Görögország helyzetét a további tárgyalásokon. Ciprasz korábban többször is azzal érvelt, hogy Athén jobb tárgyalási pozícióba kerülhet a jövőbeli egyeztetéseken azáltal, ha a görögök elutasítják a hitelezők túlzó követeléseit.