Vasárnap a nemek nyertek Görögországban azon a népszavazáson, amin a kormányzó Sziriza arról kérdezte a görögöket, hogy támogatják-e az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutalap (IMF) mentőcsomagját. Ez az eredmény azt jelenti, hogy a görögök meggyőző többsége egyetért a kormánnyal abban, hogy a hitelezők ajánlatát nem szabad elfogadni, és hogy az egyetlen elfogadható megoldást a súlyos görög gazdasági helyzetre egy olyan megállapodás jelentené, amely a görög államadósság átstrukturálásával járna együtt.

A kormánypárt az elmúlt héten a nem mellett kampányolt, így a Sziriza legitimitásának mindenképpen jót tett a népszavazás. A hitelezők, köztük az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, és az EKB-hitel nagy része mögött álló Németország kancellárja, Angela Merkel az igen mellett álltak ki, és többször is elmondták: a nem egyet jelent az eurózóna elhagyásával. Az EU részéről egyébként egyedül Donald Tusk, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke foglalt állást amellett, hogy a népszavazás nem a görögök eurózónabeli tagságáról szól.

Senki nem tudja, mi lesz most

Nagyon nehéz átlátni azt, hogy mi fog történni a héten. Elég, ha megnézzük, hogy az érintettek hogyan reagáltak a népszavazás eredményére, és máris látszik, hogy mekkora a káosz:

• Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter azzal vádolta meg a hitelezőket, hogy az első pillanattól kezdve be akarták záratni a bankokat és megalázni őket, de visszaküldték az ultimátumot. Azt mondta, holnaptól keresni fogják a partnereiket, hogy újrakezdjék a tárgyalásokat.
• Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arról beszélt, hogy a görögök a népszavazáson bátor döntést hoztak, amivel meg fogják változtatni azt, ahogy erről a helyzetről az emberek beszélnek. Ciprasz szerint a demokráciát nem lehet zsarolással legyőzni. Az mondta, a népszavazás nem az EU elleni mandátumot adott neki, hanem felhatalmazást arra, hogy fenntartható megoldást találjanak a helyzetre. Ciprasz szerint nincs könnyű döntés, de ha mindkét fél akarja, akkor fair megoldást lehet találni. Ciprasz szerint a mai népszavazás nem azt jelenti, hogy Görögország el akarja hagyni az eurózónát.
• Németországban nem nagyon látszik a fogadókészség az egyezkedésre. Sigmar Gabriel alkancellár, a nagykoalíció kisebbik felét adó szocialisták vezetője szerint a görög miniszterelnök felégette a kompromisszum utolsó hídját.  
• Angela Merkel kancellár hétfőn Párizsba megy találkozni François Hollande elnökkel. A népszavazás utáni helyzetet fogják értékelni.
• A német takarékpénztárak szövetségének elnöke szerint Görögországnak azonnal távoznia kell az eurózónából.
• A német exportőrök szövetségének elnöke sem látja, hogyan maradhatnának ezek után a görögök az övezetben.   
• Kedden csúcstalálkozót tart az Eurócsoport. 

1. az egyik, hogy az Európai Központi Bank ad-e pénzt az euróból egyre inkább kifogyó görög bankrendszernek,
2. a másik pedig, hogy folytatódnak-e a tárgyalások.

Euró

Mivel a Görögországban múlt hét eleje óta tőkekorlátozások vannak érvényben, a görög bankoknak egyre kevesebb eurójuk van, amiből nyugdíjakat, szociális segélyeket vagy az állami alkalmazottak béreit tudják finanszírozni. Mielőtt a görögök elmulasztották a keddi határidejű IMF-hitel törlesztőrészletének befizetését, a görög bankrendszert az EKB sürgősségi likviditási támogatási mechanizmusa tartotta életben, mivel Görögország csak ezen a forráson keresztül tudott euróhoz jutni.

Az EKB kormányzótanácsa hétfőn dönt arról, hogy adnak-e pénzt a görögöknek. Korábban elég egyértelművé tették, hogy csak akkor nyújtanának további hiteleket a görög bankrendszernek, ha a görög kormány végrehajtaná azt a csomagot, amire a népszavazáson a görög választópolgárok most egyértelműen nemet mondtak. A nemet az EKB úgy értelmezheti, hogy nem lesz megegyezés, viszont ha bevállalják, hogy nem hiteleznek tovább, azzal azt kockáztatnák, hogy a görögöknek nem marad más választásuk, csak az eurózóna de facto elhagyása, azaz a drachmanyomtatás.

Vasárnap este Benoît Cœuré, az EKB kormányzótanácsának tagja mindenesetre azt mondta, az Európai Központi Bank készen áll rá, hogy további intézkedéseket tegyen, ha a helyzet szükségessé teszi. „Ha többet kell tennünk, többet fogunk tenni. Meg fogjuk találni a megfelelő eszközöket” – mondta.

Athénból közben már olyan hírek érkeztek, hogy nagyon sok bankautomatából már nem lehet pénzt kivenni, és a bankoknak már nincs tartalékuk, amiből pótolhatnák a kifogyott eurót.  Az eddigi 60 eurós limit sok helyen 50 eurósra csökkent, mert elfogytak a 20 eurós címletű bankjegyek a bankautomatákból.

Tárgyalások

Az EKB ugyanakkor arra is játszhat, hogy a hitelek befagyasztásával próbálja rávenni a görögöket arra, hogy a tárgyalóasztalnál a hitelezőknek jobban kedvező megoldást fogadjanak el. Bár a népszavazás napján a görög kormány képviselői arról is beszéltek, hogy akár 48 órán belül is megszülethet a megegyezés, a hitelezők egyelőre nem tűntek túl lelkesnek, olyanokat lehetett hallani, hogy kizárták a tárgyalások hétfő folytatását.

Mindenesetre előbb-utóbb valamit kezdeniük kell a helyzettel, az európai uniós intézmények viszont még mindig ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint eddig: 

Ez viszont az EU-nak politikailag vállalhatatlan lépés lenne.

A hitelezőknek viszont azzal is számolniuk kell, hogy hétfőn óriási felfordulás lehet a piacokon, ezért muszáj lesz olyan gesztust tenniük, amivel lehűtik a helyzetet. Ilyen lenne, ha belemennének a tárgyalásokba, de elhúznák a megegyezést, miközben az EKB kivárna.

Mindezt persze tovább bonyolítja, hogy az IMF csütörtökön kiadott egy tanulmányt, amiben arra jutottak, hogy a görögöknek egy további 50 milliárd eurós csomagra és adósságleírásra lenne szükség. Sokak szerint ezzel gyakorlatilag aduászt adtak Cipraszék kezébe, akik csütörtök után már úgy tudtak kampányolni, hogy az egyik hitelező megerősítette az álláspontjukat, miszerint az egyetlen megoldás az adósság leírása.

És mi van, ha mégis jön a drachma?

Elemzők ugyanakkor egyre nagyobb esélyt látnak arra, hogy a görögök elhagyják az eurózónát. Bár ezt az EU-s szabályok rövid távon nem teszik lehetővé, ha elfogy az euró, akkor a kormánynak muszáj lesz új pénzt bevezetnie.

A Vox.com-nak nyilatkozó szakértő, Joseph Gagnon szerint így nézne ki a drachma bevezetése:

• A bankok zárva tartanának, miközben a görög parlament elfogadná a törvényt, ami alapján minden görög pénzügyi eszközt és pénzügyi szerződést, az árakat és a béreket átváltanának euróból drachmára.
• Ezután elkezdhetnének a drachma legyártását – ez Gagnon szerint nagyjából fél évig is eltarthat.
• Amikor a bankok kinyitnának, a drachma árfolyama szabadon lebegne az euróval szemben: itt valószínűleg egyből durván elértéktelenedne a drachma.
• Miközben egy ideig még mindig lehetne euróval fizetni: egy euró persze sokkal többet érne egy drachmánál.