Ilyen még nem volt az IMF hetven éves történetében: egy fejlett gazdaság nem volt képes határidőre törleszteni. A teljes összeomlás, vagy az unióból való kilépés még kicsit arrébb van, de jó úton haladnak felé. Görögországban vasárnap népszavazást tartanak, a tét óriási. Vagy a kormány bukik, vagy az euró, vagy egyik sem, de akkor is nagyon fájni fog.
El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?
Erre a kérdésre kell igennel, vagy nemmel válaszolnia vasárnap a görögöknek a népszavazáson. A kérdés nem csak nehézkes, valójában már több szempontból is meghaladott. Június 25 óta a nemzetközi hitelezők már újabb javaslattal álltak elő, a tárgyalások alapját képező hitelprogram pedig június 30-án kifutott - és más bajok is vannak, amiket itt szedtünk össze. Az eredménynek mégis óriási a tétje.
A nemzetközi hitelezők, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap közölték, vasárnapig már nem lesznek újabb tárgyalások a görög kormánnyal. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatnák a hitelezők által követelt intézkedéseket.
A választók reggel hat és este hat óra között szavazhatnak, az érvényességéhez a választásra jogosult 9,8 millió emberből legalább 40 százalékának le kell adnia a szavazatát. A közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros eredmény várható, egy péntek reggel közölt felmérés szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel.
És mi lesz a következménye annak, ha nem jön be a papírforma, és végül a nemek nyernek?
A szavazás kiemeneteleit a Royal Bank of Scotland elemzése segítségével az alábbi ábrán gyűjtöttük össze. Sokan állítják, a görög történet bárhogy is végződik, fordulópont lesz az Európai Unió és az eurózóna életében, hatásai is messze túlmutatnak a konkrét helyzeten.
A görögöknek tulajdonképpen két fájdalmas dolog közül kell választaniuk. Azzal, hogy szerdáig nem fizettek az IMF-nek, gyakorlatilag csődbe mentek, jelenleg szinte kizárólag az EKB-tól függ, hogy meddig tartja még lélegeztetőgépen az országot. (Arról, hogy ki hányszor ment eddig csődbe, itt írtunk.)
Ha a görögök most úgy döntenek, hogy nem hajlandóak végrehajtani a kért reformokat/megszorításokat, a külső forrásaik gyorsan el fognak apadni. Ebben az esetben pedig nem lesz más választásuk, saját pénzt kell bevezetniük, vállalva a bevezetés negatív hatásait is - a leértékelést, ami a hatalmas euró hitelállomány miatt igen fájdalmas lenne.
De a nemzetközi szervezetek által kért reformok végrehajtása sem lenne kellemes, a görög vezetők pedig attól tartanak, hogy valójában fájdalmasabb lenne megvalósítani a javaslatokat, mint amennyi pozitívum azoktól várható. Még hosszú ideig ellehetetlenítené a gazdasági növekedést, miközben az adósság tizenöt év alatt is csak a GDP 118 százalékára csökkenne.
Mi is az, amit a hitelezők követelnek Görögországtól? Az erről megjelent dokumentum tíz pontban foglalta össze a szükséges lépéseket:
Cipraszék pártja annak idején azért tudott választást nyerni, mert azt ígérték a görögöknek, hogy engedményeket lehet elérni a hitelezőkkel szemben, egyelőre azonban úgy tűnik, elmentek a falig, sőt már azon is túl, komolyabb engedményeket pedig még mindig nem kaptak. Ezen a ponton logikus döntés visszadobni a labdát a választóknak.
A hét érdekes fordulata volt egyébként, hogy Ciprasz kedden éjszaka egy levélben látszólag kapitulált, azt ígérte, hogy a hitelezők összes elvárását teljesíteni fogják. Az IMF-et vezető Christine Lagarde, és Angela Merkel német kancellár azonban ekkor már hallani sem akarnak a hónapok óta ide-oda táncoló Cipraszékról, a népszavazás eredményéig nem ülnek le a görög kormányfővel.
Görögország a héten egyes értelmezések szerint gyakorlatilag csődbe ment, amikor az IMF-nek nem tudta visszafizetni, 1,6 milliárd eurós tartozását, még ha maga a valutaalap nem is ezt a kifejezést használja a helyzetre. Ami tény, az IMF történetében most fordul elő először olyan, hogy fejlett ország nem fizet határidőre, legutóbb hasonló Zimbabwével és Szudánnal történt. Igazán nagy bajban azonban elemzők szerint Görögország akkor lesz, ha július 20-án az EKB-nak sem fizet. Erre pedig komoly esély van.
"Sosincs vége addig, amíg tényleg végleg vége van. De most tényleg úgy fest, hogy vészesen közel a vég" - írta a görög kormány és az eurózóna között megszakadt tárgyalás után kialakult helyzetről a BBC brüsszeli tudósítója is.
Addig viszont az élet megy tovább az eddigi kerékvágásban. Egyelőre elsősorban a bankban tartott pénzhez való hozzáférés problémás, a héten ugyanis korlátozásokat vezettek be, hogy ne menekítsék ki az emberek a vagyonukat. A Moody's becslése szerint november vége óta 44 milliárd eurót vontak ki a görög bankokból a magánszektorbeli betéttulajdonosok, és a görög bankrendszer betétállománya 120 milliárd euróra csökkent.
Egyre többen elkezdték venni a tartós élelmiszereket, sűrűsödtek a tüntetések, és többfelé érezhető a feszültség. Turistaként alapvetően nem problémás nyaralni menni az országba, de igényel némi körültekintést. Egy budapesti görög járatot például már töröltek a válság miatt, és az átutalásokkal is érdemes óvatosnak lenni.
Az elemzők szerint a mostani görög helyzetet - amelyről egyébként a héten percről percre tudósítottunk - a piacok már jórészt beárazták. Így nem látni hatalmas pánikot a tőzsdéken sem, mégha alapvetően borús is a hangulat. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy gyengült a forint is az euróhoz képest az elmúlt két hétben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 131,91 pontos, 0,60 százalékos csökkenéssel, 21 873,78 ponton zárt pénteken. A Mol 14 565 forintra erősödött, az OTP-részvények ára 5626 forintra a Magyar Telekom árfolyama 395 forintot ért. A Richter-papírok árfolyama 4172 forintra esett.
| 23. heti záró | 25. heti záró | |
| BUX | 21 471 | 21 873 |
| OTP | 5310 | 5626 |
| Mol | 14 245 | 14 565 |
| Richter | 4260 | 4172 |
| Magyar Telekom | 401 | 395 |
Európa szempontjából igazán pusztító az lenne, ha Görögország egyszer csak tényleg bemondaná az államcsődöt. Euróövezeti hitelezői ebben az esetben 317 milliárd eurót (majdnem 100 ezer milliárd forintot) veszíthetnek el. Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsődön.
Hogy melyik szervezetnek mennyivel tartoznak, és milyen ütemben kell majd törleszteniük, azt a Wall Street Journal foglalta össze egy ábrán.
Na de nem csak Görögországban, hanem nálunk is történtek izgalmas dolgok a héten, alább összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket a magyar gazdaságból.