Ki tudja, hányadik sorsdöntő nap következik a görög adósságválság történetében: szerdáig kapott határidőt hitelezőitől az athéni kormány, hogy jóváhagyassa a parlamenttel a hitelezőktől elvárt jogszabályokat. A lehetetlennek tűnő küldetés egy kormányválság kezdete lehet - írja a Világgazdaság.
A kisebbik koalíciós partner, a jobboldali Független Görögök (ANEL) vezetője, Pánosz Kammenosz már hétfőn jelezte, hogy nem tudják elfogadni a rendkívül szigorú feltételeket szabó megállapodást, de komoly ellenérzéseket fogalmazott meg a fő kormányerő, a Sziriza több politikusa is. Az EU elé tárt javaslatok múlt heti parlamenti szavazásakor tartózkodó vagy nemmel szavazó politikusokat Alekszisz Ciprasz kormányfő már korábban kizárással fenyegette meg, de a gazdasági miniszter nyilatkozata szerint most már komolyabb kormányátalakítás várható.
Az euróövezeti vezetők eközben gőzerővel dolgoznak az ígért áthidaló pénzügyi segítségen. Erre égető szükség van, nemcsak a görögök aktuális kötelezettségei miatt – ugyan visszafizettek 148 millió eurót a lejáró szamurájkövetényekért, hétfőn éjjel azonban az ország újabb törlesztőrészlettel maradt adósa a Nemzetközi Valutaalapnak, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is fizetniük kell majd 3,5 milliárd eurót –, de azért is, mivel az ország fizetésképtelenség szélén billegő bankjai még mindig zárva tartanak.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter közlése szerint az Eurogroup hat lehetőséget fontolgat, ám mindegyiknek vannak hátulütői vagy jogi akadályai.
Közben pedig az IMF azon aggódik, hogy valamilyen adósságelengedés nélkül nem lesz fenntartható a görög államadósság.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag nyújtásában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére - jelentette ki az IMF egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője, amikor kedden Washingtonban újságíróknak nyilatkozott.
Az IMF - amely az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt részt vett az első két pénzügyi mentésben - részleteket szeretne arra vonatkozóan, hogy az EU elképzelése szerint a hétfői megállapodás Görögországgal hogyan lesz képes stabilizálni az ország pénzügyeit rövid és hosszú távon, és biztos akar lenni afelől, hogy Athén vissza tudja majd fizetni a hatalmas adósságot.
Az EU és az IMF egyetért abban, hogy Görögországnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, de az unió szerint ehhez kell az IMF mint finanszírozó partner és a program végrehajtásának ellenőre.
A nyilatkozó tisztségviselő szerint a hétfői megállapodás "nem nagyon konkrét", néhány fontos kérdést nem tisztáztak a felek. "Ez semmi esetre sem egy átfogó, részletes megállapodás" - jelentette ki.