Soha nem látott magasságba, 25 ezer milliárd forint fölé emelkedett júliusban a költségvetés adóssága az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint. Az adósság most 1377 milliárd forinttal haladja meg a tavaly év végi szintet. Az emelkedés az ÁKK szerint átmeneti, az év végére a GDP-arányos adósságszint csökkenni fog - írja a Világgazdaság.
A központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forintot tett ki június 10-én – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentésében.
Az ÁKK megújult honlapjának nyitóképernyőjén egyébként már csak a központi alrendszer hivatalos, hó végi záróállományát és a negyedéves maastrichti mutatót közli: a május végi 24 700 milliárdos szám és a 77,2 százalékos ráta kétségtelenül szebben mutat, mint a nyári adat.
Az adósság március és május között is 400 milliárd forinttal emelkedett, júniusban az előzetes (heti) adatközlés szerint további 200-300 milliárddal nőtt, ami annyit jelent, hogy augusztus 17-én, amikor a Magyar Nemzeti Bank közli majd a hivatalos első féléves államadósság-rátát, a szám akár a 78 százalékhoz is közelebb lehet majd, mint a 77-hez. Pedig tavaly év végén a maastrichti adósságmutató 76,9 százalékon állt, és a kormánynak ezt mindenképpen csökkentenie kell az Alaptörvény értelmében.
Az ÁKK azonban nem aggódik, közlésük szerint az emelkedés átmeneti,
az adósság évközi alakulása nem befolyásolja, hogy az adósságráta az év végén a tervezett szintre csökkenjen.
A magyarázat szerint ugyanis az államadósság-kezelő a későbbi lejáratokat finanszírozza most, vagyis csupán az előre kibocsátott állampapírok miatt van növekedés. Hasonló eufemizmussal magyarázták az elemzők ugyanezt a jelenséget úgy korábban, hogy megszokott mozgás látható az adósság alakulásában, amely év közben átmenetileg emelkedik, de aztán az év végére a várt szintre mérséklődik.
Valójában miután mind az Alaptörvény, mind pedig az Európai Unió egyetlen pillanatot, a december 31-i számot figyeli, évek óta megszokott a bruttó adósság év végi csökkentése.
Ezt hol némi jegybanki árfolyam-rásegítéssel, hol a kincstári számlapénz átmeneti mérséklésével, hol pedig a kormányhoz közel álló állampapír-tulajdonosok (például a Mol) hirtelen értékpapír-értékesítésével érték el. Tavaly például látható volt, hogy az ÁKK az év végéhez közeledve kicsit visszafogta a kibocsátásokat, majd az év elején növelte azokat, így a bruttó tartozásállományt a megfelelő szintre csökkentette.
Most azonban a BKV adósságának átvállalása is rontja a mutatót: az, hogy az állam átvállalta a fővárosi közlekedési vállalattól a tartozásait, több mint 50 milliárd forinttal emelte meg az adósságot. Igaz, ebből már a kormányzat előtörlesztett: 3,7 milliárd forintot fizettek ki hivatalosan abból a pénzből, amit az államosított magán-nyugdíjpénztári nyugdíjvagyon hasznosításából kapott az ÁKK. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap ugyan már megszűnt január 1-jén, ám korábban néhány eszközt (részvényeket) átadott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az ezek eladásából vagy osztalékából származó összeg szolgált tehát az előtörlesztésre.