Vida Ildikó távozása csak a jéghegy csúcsa: tavaly egy komplett régiónyi ember lépett ki az adóhatóságtól, írta a csütörtökön megjelent Figyelő a birtokába jutott dokumentum alapján, amelyet a NAV készített a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A tömeges felmondások miatt mostanra súlyossá vált a szakemberhiány a szervezetnél, a fő ok valószínűleg a kevés pénz és a NAV-os életpályamodell késlekedése.

A dokumentumból kiderül, hogy az adóhatóságnál dolgozók főleg az alacsony fizetéseket fájlalják, ugyanis még mindig nem sikerült rendezni az illetmények megállapításáról szóló jogszabályi hátteret. Az új HSzt., vagyis a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek szolgálati jogviszonyáról szóló megújított törvény a mai napig nem vonatkozik rájuk, emiatt a NAV-osok súlyos összegektől esnek el.  

A HSzt. fekteti le az illetményrendszert, amelynek alapján a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél és a terrorizmus elleni szerveknél kiszámítják a fizetéseket. A törvény a NAV-ra is vonatkozik, kivéve pont az illetményrendszert, abban ugyanis nem sikerült megállapodniuk a döntéshozóknak, hogy megmaradjon-e az adóhatóság kivételezett helyzete. Az itt dolgozók illetményére speciális szabályok vonatkoznak, másképp állapítják meg, mint a köztisztviselőkét vagy a hivatásosokét.

Az új HSzt. minden eddiginél jobb helyzetbe hozza az állami fizetésből élőket, a NAV-nál azonban egyelőre nem tudják ennek alapján számítani a fizetéseket. A pénzügyőröknek (mint hivatásosoknak) már most júliustól emelkedhetett volna az illetményük, a kormányzati szándék viszont inkább az volt, hogy a kormánytisztviselőknél és a hivatásosoknál egyszerre vezessék be az új törvény szerinti illetményezést. Erre legkorábban 2016 januárjában kerülhet sor, így a pénzügyőrök havi szinten 70-160 ezer forinttal kapnak kevesebbet fél évig. Ez különösen jelentős a középfokú végzettségű dolgozóknál, akik jelenleg a minimálbér körüli illetményből élnek. 

A NAV vezetői sürgősen egységes életpályamodellt szeretnének az adóhatóság dolgozóinak. Vida Ildikóék szerint „minden más megoldás a NAV működésébe vetett kormányzati bizalmat kérdőjelezi meg”. A dokumentumban azt írják, hogy hatékony együttműködés nem valósulhat meg, ha ilyen komoly bérfeszültségek vannak a szervezeten belül: a pénzügyőrök másfélszer többet keresnének, mint a kormánytisztviselők, holott utóbbiak hozzák a bevételek 89 százalékát. 

A távozások számából ítélve tényleg nagy a baj a fizetésekkel: a feljegyzés szerint 2014-ben annyian hagyták el a NAV-ot, ahányan összesen a nyugat-dunántúli régió adóztatási szervénél dolgoznak. Tehát egy év alatt ennyi ember utánpótlásáról kellene gondoskodni, miközben az ilyen végzettségű emberek számára nagy elszívóerőt jelent a versenyszféra is. Állítólag az is gond, hogy hiányoznak a középkorú szakemberek a gárdából, túlsúlyban vannak a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók. A Figyelő információi szerint a helyzet Pest megyében és Budapesten a legsúlyosabb, pedig ez a régió szállítja az adóbevételek meghatározó részét.

A jövő januári illetményemelést lehetővé tevő javaslat elvileg ősszel kerül a parlament elé, pedig korábban arról volt szó, hogy még idén nyáron elkészül a törvénytervezet – az biztosnak látszik, hogy valahol valakik akadályozzák az ügy előrehaladását, de nem egyértelmű, hogy a NAV-nál vagy az NGM-nél akad-e el a dolog. A Figyelő úgy tudja, hogy adóhatóságnál sokáig küzdöttek a különleges jogállás fenntartása érdekében, ez is hozzájárulhatott a késlekedéshez. A politikai vezetésben azonban nem kaptak támogatást, így kénytelenek lesznek beérni az új HSzt.-vel.