Összesen huszonkét nemzetközi céget vádolt meg egy bostoni nyugdíjalap azzal, hogy befolyásolták az amerikai állampapír-aukciók eredményét. A gyanú szerint az elsődleges forgalmazók összehangoltan léptek fel a 12 500 milliárd dolláros piacon, ismerve egymás befektetési politikáját pedig komoly összeget is kereshettek, írja a portfolio.hu a Reuters beszámolója alapján.

A perben a legnagyobb amerikai, európai és ázsiai pénzintézeteknek kell a vádlottak padjára ülni, így többek között a Bank of America, a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche Bank és az HSBC is készülhet a perre. A New York-i bíróságon beadott kereset szerint a bankok kereskedői csetszobákat és más titkos üzenetküldő módszereket használtak, hogy érzékeny piaci információkat osszanak meg egymással.

A gyanú szerint a módszer az volt, hogy már a kibocsátás előtt elkezdtek bizonyos kötvénytermékeket árulni a befektetőknek a várható árazás alapján, ezek egyfajta határidős termékként funkcionáltak, hiszen utólag az aukción fedezték le a már eladott mennyiséget. Azonban a cégek összebeszéltek, így jóval olcsóbban tudtak az aukción kötvényhez jutni annál, mint amennyiért előzetesen értékesítették őket, a kettő közötti különbség pedig haszonként jelent meg náluk. A megvádolt elsődleges forgalmazók azok, akik közvetlenül a Feddel vannak kapcsolatban, tőlük jegyzik a kötvényeket, ráadásul a másodlagos piacon is árjegyzőkként funkcionálnak.

A felperes bostoni nyugdíjalap szakértői különösen 2012 december körül tapasztaltak nagy eltérést az előzetes árak és a későbbi aukciós jegyzések között, ez a különbség jelentősen csökkent azt követően, hogy az amerikai és európai hatóságok a bankközi kamatok manipulációja miatt vizsgálódni kezdtek a bankoknál. Szerintük ez is azt támasztja alá, hogy a kötvénypiacot is manipulálták, hiszen vélhetően a vizsgálatok miatt attól tartottak, hogy más befolyásolások is kiderülnek, ezért nem folytatták a jogellenes tevékenységet.

Egy nyugdíjalap vádja miatt még nem kellene aggódni a majdnem kéttucatnyi banknak, azonban az elmúlt hetekben a sajtóban már felröppent, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium is vizsgálja, hogy benyújtson-e keresetet hasonló ügyben. A bostoni nyugdíjalap egyik jogásza kiemelte egy interjúban, hogy ha beigazolódik a manipuláció gyanúja, akkor meg lehet állapítani, hogy a kötvényjegyzések befolyásolása mekkora hatással volt a gazdaságra. Nem elég ugyanis, hogy kárt okoztak a cégek azoknak az ügyfeleknek, akik drágábban vették meg előzetesen a kötvényeket, de a tiltott befolyásolás azoknak a cégeknek is kárt okozhatott, akik a kötvényhozamokhoz kötik saját adósságuk kamatait. Éppen ezért a szakember szerint már a jegyzések minimális befolyásolása is komoly gazdasági károkat okozhatott.