Brüsszel felfüggesztette a sávossá tett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, mert felmerül a gyanú, hogy ezt a rendszert direkt néhány áruház elgáncsolására találták ki. A milliárdos összeget hónap végén kellene utalni, most azonban, hogy az eljárás miatt nem fizetnek a cégek, kérdés, mi lesz a felügyelettel. Fazekas Sándor minisztériuma szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy megoldja a helyzetet.
Egyelőre nem látni, hogy átmenetileg miből működik majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a kitűzött július 31-i határidőre ugyanis a díjfizetésre kötelezett áruházak biztosan nem fizetik majd be a hivatal működését finanszírozó felügyeleti díj első részletét.
Ez elég jelentős kiesés, a Nébih teljes éves költségvetése 15,4 milliárd forint, ennek túlnyomó része az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból jön, a díjat két egyenlő részletben szokták befizetni az élelmiszer-kereskedők, gyártók, termelők, az első részlet most, a hónap végén lenne esedékes.
Mint arról már írtunk, az Európai Bizottság felfüggesztette a felügyeleti díj alkalmazását. Brüsszelnek azzal van gondja, hogy a magyar kormány tavaly úgy alakította át a díjfizetési rendszert, hogy a nagy árbevételű áruházaknak arányosan sokkal többet kelljen fizetniük, mint a kicsiknek: bizonyos árbevétel fölött a korábbi hatvanszorosára nőtt a kulcs.
A Spar, a Tesco és a diszkontláncok terhe így elképesztő mértékben megugrott, miközben a magyar, franchise-rendszerben működő áruházláncok boltjaira kivetett díj szinte nem is nőtt. Az egy márka alatt futó, de hivatalosan különálló, önállóan gazdálkodó kisboltok többsége a legalacsonyabb fizetési sávba esett.
Az EU most tehát azt vizsgálja, hogy a kormánynak ez a húzása nem kivételez-e mások mellett a CBA-val, Cooppal a hipermarketek és diszkontok kárára. (Elég hasonló a helyzet, mint nemrég a reklámadónál volt, amelyet nagyjából az RTL Klubra találtak ki, aztán hosszas huzavona után végül az egészet módosítani kellett.)
Amíg a vizsgálat tart, a sávos rendszert felfüggesztették, az áruházaknak nem kell befizetniük a díjat. Kérdés azonban, hogy addig is a Nébih miből finanszírozza majd a működését. Elvégre eddig ezekre a pénzekre építette a költségvetését. Újra kell tervezniük az évet, vagy továbbra is az eredeti terv szerint folytatják a harcot az illegális vágóhidak, gányoló húsüzemek, jelöletlen édességek, undorító sütemények, mérgező zöldségek ellen?
Megkérdeztük minderről a hivatalt, ahonnan tovább irányítottak minket a Földművelésügyi Minisztériumhoz. A tárcánál konkrétumokkal azonban nem szolgáltak, mindössze annyit írtak, hogy „folyamatosak az egyeztetések annak érdekében, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatban elfogadható döntés születhessen".
Szerintük a hivatal működését a jelenlegi döntés nem veszélyezteti, „hiszen a kormány mindent megtesz azért, hogy a hivatal működésének folytonossága megmaradjon".
Arra azonban, hogy milyen intézkedések várhatóak, egyáltalán, várhatóak-e ilyenek, nem tértek ki. Korábban a Nébih a díjbevételeken kívül a költségvetésből is kapott pénzt, amióta viszont kitalálták, hogy – a hivatal megerősítésének ürügyével – megemelik a felügyeleti díjat, a központi költségvetésből már nem kapnak támogatást.