A németeknek azért fontos az eurózóna, mert amíg az működik, addig alulértékelt a valutájuk, és őrült módra tudnak exportálni – mondta a Hvg.hu-nak Wolfgang Streeck gazdaságszociológus.
Szerinte a német kormányt úgy kell felfogni, mint a német exportipar végrehajtó bizottságát, amely az eurót védi minden erejével, ami érthető is, hiszen a német gazdaság teljesítményének felét a technológiai export adja. Szerint ez, illetve a régi német pénzhez, a márkához képest jelentősen alulértékelt euró együtt adják az ország versenyképességét, ami magyarázza a németek hozzáállását a görög válsághoz.
Streeck szerint nincs még egy fejlett ország, amely ennyire az iparától függne, mint Németország. Ez valamilyen szinten áldás is, hiszen a 2008-as gazdasági válság után az ország azon kevesek közé tartozott, akik képesek voltak valamit kínálni, nem csak adósságleveleket, mint az USA. Másrészt átok is, hiszen elképesztően függ Németország a külföldi piacoktól.
Ahhoz, hogy legyen külső piacunk, megfizethető áron kell kínálnunk a portékáinkat. Ez utóbbi érdekében pedig meg kell akadályoznunk, hogy a többi tagállam leértékelje a saját pénznemét. Ez az alap, erről szól minden, és csak ezt követi az egyesült Európa, a közös értékrend, meg a többi, amiről beszélni szoktak. Valójában az egész kőkemény gazdasági érdekeken alapul, mind Németországban, mind Görögországban.
Streeck a görög válságkezelés kapcsán a németek merev hozzáállását kritizáló amerikai véleményekre reagálva azt mondta, hogy az USA felszámolta a feldolgozóiparát a nyolcvanas-kilencvenes években, és ma már nem áll másból az ország, mint pénzügyi szektorból. Ezzel egy időben lecsúszóban van a középosztály, és süllyedőben vannak az egykori ipari területek. Ebben a helyzetben egyáltalán nem lehet komolyan venni, ha azt mondják, csinálják a németek is ugyanazt, amit ők:
Nyomják a pénzt, mint az állat, növeljék az adósságaikat, és akkor minden jó lesz.
Erre mindenki azt mondja a német pénzügyminisztériumban, hogy őrültség, nehogy eljátsszuk, amivel az amerikaiak 2008 előtt majdnem a szakadékba lökték az egész világgazdaságot.
A szociológus szerint a mai problémák gyökerét az euróban kell keresni.
Amíg létezik az euró, a tagállamok nem fogják tudni megvédeni magukat, ugyanis az egész euró egy német imperialista projektté nőtte ki magát.
Ha ezt valaki kimondja Németországban, az emberek húzzák a szájukat, európai értékekről kezdenek el beszélni. Mintha nem tudnák, hogy az eurónak vajmi kevés köze van az Európai Unióhoz. Persze, a neve az, hogy „euró”, ami az Európából jön, de ennyi a kapcsolat. Egyes európai országok használják, mások nem. De az európai projekthez semmi köze.
Szerinte a világ pénzügyi rendszere, aminek az euró csak egy nagyon kicsi részét teszi ki, teljesen kaotikus állapotban van. Nem is tudjuk már, mit jelent a pénz, nem tudjuk, van-e határa a pénzgyártásnak, eláraszt minket a hitel, már nincsen semmiféle befolyásunk arra, merrefelé mozognak a pénzek.
Európában nagyon úgy néz ki, hogy összehoztunk egyetlen közös monetáris rendszerbe legalább két, ha nem több gazdasági rendszert. Vannak olyanok, mint Németország, amelyeknek kemény valutára van szükségük, és olyanok, amelyeknek inkább egy puha valuta kell, mint Olaszország, Görögország vagy épp Franciaország. Ha most ezeknek az országoknak azt mondják, hogy használjátok mind ugyanazt a valutát, az nem tud működni. Vagy ha működik, akkor csakis hatalmas konfliktusok mellett. Erre reakció, hogy nő a nacionalizmus, hogy ujjal mutogatnak egymásra a németek és a görögök, és így tovább.