Tavaly decemberben még ezerötszáz körül volt az Airbnb szállásokat kínálók száma Budapesten, ez mára körülbelül hétezerre ugrott, s e tendencia folytatódik - írja a lap. A megosztóoldalra feltöltött magánlakások elsősorban a hostelektől és az alacsony besorolású hotelektől, panzióktól csábítják el a vendégeket.

A jelenség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyelmét is felkeltette, ezért július 1-jén el is indították nyári ellenőrzés-sorozatukat, amely többek között az online szálláshelyhirdetésekre is kiterjed. 

Így kellene adózni 

Megírták, a törvény az adószám kiváltása alól kizárólag ingatlan-bérbeadási tevékenység esetén ad mentesítést, azonban az Airbnb nem bérbeadásnak, hanem „egyéb szálláshely-szolgáltatás nyújtásának” minősül.

• Aki tehát így adja ki lakását, annak mindenképpen adóznia kell. Közölték, hogy a NAV-hoz a bejelentkezést megelőzően szálláshely-üzemeltetési engedélyt kell beszerezni az adott település jegyzőjétől, aki igazolást állít ki, ez tartalmazza a szálláshely típusát is.
• A fizető-vendéglátói jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
• Az adózó kétféle módon állapíthatja meg jövedelmét. Vagy tételes költségelszámolással, vagy tízszázalékos költséghányad alkalmazásával.
• Az Airbnb-t, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást általános forgalmi adó terheli, az alkalmazandó adómérték 18 százalék. Azonban nem kell feltétlenül áfát fizetniük a lakáskiadást interneten hirdetőknek, mivel a jogszabály az adóalanyok részére lehetőséget ad éves hatmillió forintig alanyi adómentesség választására.
• Az adózó köteles számlát vagy nyugtát kiállítani. Ezenkívül a fizető-vendéglátó tevékenység online-pénztárgép-köteles, ennek használata alól akkor mentesülhet az adózó, ha vállalja, hogy a vendégeknek számlát állít ki. 

Aki nem ad nyugtát, számlát, az egymillió forintig terjedő bírságra, aki engedély nélkül végzi a tevékenységét, további vizsgálatokra és bírságra is számíthat.

A piacot jól ismerő más szakértők szerint az Airbnb-re 80 százalékban jellemző, hogy feketén adják ki a lakást, nem mellesleg növelve az albérletárakat. Egy-egy hagyományos regisztrált szálláshely után ugyanis az üzemeltető befizeti egyebek között az idegenforgalmi adót, az áfát, a bérjárulékokat, betartja a higiénés és környezetvédelmi előírásokat, és a pénztárgépekben megjelenik a bevétele. Mindezek a költségek a közösségi szállásadóknál nem jelentkeznek, így alacsonyan tudják tartani az áraikat. Ez azzal járhat, hogy növekednek az ingatlanárak, és egyre többért adják ki feketén hosszú távra is.