Kínosan nevetgélnek és vakargatják a fejüket a (valódi) aranypiaci szereplők a Kézizálog botránya miatt. Nem értik, hogyan lehet összetéveszteni az aranyat a trombitarézzel. Utóbbi könnyebb, de akinek nincs semmi érzéke az ilyesmihez, pár ezer forintért bevizsgáltathatja, hogy mit is vesz. Az aranytömböket megfúrják, de egy kisebb géppel egy átlagos irodában különösebb nehézségek nélkül fel is olvasztathatják. De ma már vannak ultrahangos és mágneses mérleges vizsgálatok is, amikkel igen nagy biztonsággal ki lehet szúrni még a jobban sikerült svindliket is. 

Ehhez képest az év elején csődbe ment Kézizálog tulajdonosa az eddigi információk alapján akár 30 milliárd forintért sózott bankokra és milliárdos magánszemélyekre hamisított, trombitarézből öntött, aranynak látszó rudakat. Ami több száz kilogramm, ennyit elszórni igazán ügyes csalóra, vagy mondjuk sok beavatott tettestársra vall.

Az aranyhamisítás akkor bukott ki, amikor épp átvilágítottak egy felszámolás alá vont takarékszövetkezetet. A takarék 600 milliós hitelt nyújtott a Kézizálognak aranyfedezet mellett.

A Kézizálog tulajdonosa Bíró Péter ráadásul bankokat is rászedett, ráadásul a legnagyobbak közül többet is. A kérdés, hogy ez hogyan sikerülhetett.

A bankoknál kicsit sem ismeretlen fogalom az árufedezet mellett folyósított hitel, de ennek szigorú eljárásrendje van. Ahogy a banki becsüs egy lakáshitel folyósítása előtt is kimegy és szétnéz az ingatlanban, a bankok itt is gondosan meg kell nézzék, hogy mire adnak pénzt. Az áru lehetett volna bármi más, mondjuk kukorica vagy búza, teljesen mindegy, a lényeg, hogy a fedezet mennyiségét és minőségét, vagy egyáltalán a meglétét és a valódiságát ellenőrizni szokták. Sőt, a bank ilyenkor általában nem csak átveszi, le is plombáltatja az árut, nehogy utólag meglopják.   

Szóval a több milliárdos értékű pocsék rézből öntött fedezet befogadása minimum az összes bankbiztonsági előírás megszegésével történhetett, de a részletek azért még nem világosak. Például simán lehet, hogy a szóban forgó bankok egy része nem is aranyfedezet mellett folyósított hitelt Bíró cégének, a zálogcégnek ugyanis más komolyabb értéktárgyai is lehettek. Több érintett bankot is kerestünk, hogy kommentálják az esetet. A CIB Bank banktitok miatt csak általánosságban annyit közölte, hogy neki a biztosíték a zálogházaknak az ügyfelei felé fennálló követelései jelentik - tehát nem az arany. 

Fontos adalék, hogy az aranyat csak akkor lehet adni-venni, ha hitelesíttetik előtte. Ez is egy olyan biztonsági óvintézkedés, ami ezekben az esetekben valamiért kimaradt. Ezt fémjelezésnek hívják, egy gramm fölött (ezüsttárgyaknál két gramm fölött) kötelező ilyet használni. A fémjel mellett az itthon gyártott nemesfém ötvözeteken még a gyártó neve is ott kell legyen. A szolgáltatást Magyarországon két cég végzi, de ők azt állítják, hogy náluk még csak nem is jártak Bíró hamisított rúdjai. Az ügy a Nemzeti Nyomozó Irodánál van, ők kell válaszokat adjanak sok kérdésre majd.