Ekkora aranyhamisítás – összesen több száz kilogrammról lehet szó – páratlan a hazai bűnügyi krónikákban, hiszen nagyüzemi módon történhetett és tapasztalt üzletembereket is érint.
Hamis aranytömböket adott biztosítékként a Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek – értesült a Napi.hu. Amennyiben ez igaz, az év elején csődbe ment zálogcég és annak egyszemélyes tulajdonosa, Bíró Péter által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet.
Éjszaka a zálogtárgyakat csereberéli, és van, amikor aranyat is önt! – így viccelődtek Bíró Péteren ismerősei egykor. A tréfa azonban komolyra fordult: a Kézizálog Zrt. veszteségét ugyanis nem fedezik a zálogba vett tárgyak, a tulajdonos által fedezetül adott aranytömbökről pedig kiderült: vélhetően hamisak.
Az utóbbi tétel még nem szerepelt az év elején becsődölt cég veszteséglistáján, pedig magánszemélyek és bankok adtak sok száz milliós kölcsönöket – valódi vagy hamis aranyfedezet mellett – a cég egyszemélyes tulajdonosának, Bírónak.
A lap szerint az egyik vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét sirathatja, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút, mert a visszafizetés biztosítékául adott aranyrudakról és tömbökről kiderült: egytől egyik hamisak, trombitarézből készültek és még az aranyborítást is „lespórolták” róluk. A csalásra csak mostanában, hónapokkal a cég bedőlése után derült fény, és az érintettek – akik a csalás tényét megerősítették, de nevük mellőzését kérték – megtették a feljelentést Bíró ellen.
Sok a kérdés: hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra? Minderre vélhetően a Kézizálog ügyet vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) adhat majd választ.
A kérdőjelek sorát a céget hitelező bankok szaporíthatják. Együttes veszteségük ugyan jelentős – meghaladhatja a 20 milliárd forintot – de eddig nyilvánosan nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel. Az érintett bankok az alábbiak.
| Hitelintézet | Devizanem | Állomány (millió Ft) |
| K&H | forint | 2 500,0 |
| Raiffeisen | forint | 3 505,9 |
| OTP | forint | 2 251,0 |
| CIB | forint | 1 485,7 |
| CIB | euró | 3 551,7 |
| UniCredit | forint | 160,3 |
| UniCredit | forint | 3 230,0 |
| Széchenyi | forint | 325,0 |
| Széchenyi | euró | 266,3 |
| Sberbank | forint | 1 912,0 |
| Commerzbank | euró | 1 635,0 |
| Forrás: e-beszámoló | ||
Nem kevésbé érdekes a Kézizálog által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) háttere sem. A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretösszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték.
Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a „zálogfőnök” azonnal készpénzért tovább is adta. A pórul járt volt tulajdonos most joggal kérdezheti: miként minősítették a Kézizálogot?