Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévében 2,7 százalékkal nőtt a tavalyi második negyyedévhez képest. A növekedést alapvetően az ipar bővülése okozta.
A jó adat ellenére az a helyzet, hogy a növekedési ütem kisebb. Az első negyedévben még 3,5 százalék volt a bővülés, és az elemzők most is 3 százalék körüli számot vártak.
A gyengébb teljesítmény főként a mezőgazdaság teljesítményének csökkenésével magyarázható - mondja a KSH.
A szeptemberben megjelenő részletes adatok megjelenéséig nehéz konkrétumokat mondani a második negyedéves teljesítményről. Az azonban valószínűsíthető, hogy a lakossági fogyasztás a szolgáltatások terén nem tudott jelentősebben hozzájárulni a növekedéshez. Az alacsony hitelkiáramlásból arra is lehet következtetni, hogy a beruházások alacsony szintje is szerepet játszhatott a lassulásban. Az iparon belül feldolgozóipar és az építőipar teljesítménye hajtotta a gazdaságot. A korábbi negyedévekhez hasonlóan a második negyedévben az export is hozzájárult a bővüléshez - mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Szerinte a mostani számok és kilátások fényében a harmadik és negyedik negyedévben 3 százalék alatti bővüléssel lehet számolni, így az éves átlagos GDP-növekedés várhatóan alulról közelíti majd a 3 százalékot.
Az OTP elemzői 3,3 százalékos növekedésre számítottak éves szinten előzetesen, azért, mert a végleges negyedéves feldolgozóipari és építőipari adatok inkább lefelé, míg a végleges mezőgazdasági adatok kicsit felfelé húzhatják a növekedési adatot. (Utóbbi nem pont így lett.)
Az elemzők valószínűbbnek látták, hogy a kedvező időjárás nagyobb eséllyel húzza felfelé a mezőgazdasági termelést, mint amekkora eséllyel az ipar lerontja a növekedést. Az elemzés arra számított, hogy a lakossági fogyasztás erős marad, az állami kiadások nőnek, és az export erősödése is javítja a növekedési adatot.
Balatoni András az ING elemzője pesszimistább volt, 2,9 százalékos növekedésre számított, tehát arra, hogy a második negyedév növekedése nem éri utol az első negyedévét. Igaz lett.
Balatoni a kereskedelem negyedéves, míg az feldolgozó- és az építőipar éves szintű gyengülését jósolta, illetve azért is számított gyengébb teljesítményre, mert tavaly ilyenkor elég erős volt a növekedés, így magas bázisról nehezebb jó eredményt elérni. Balatoni a mezőgazdaság, a kereskedelem és a feldolgozóipar teljesítményét értékelte kockázatként.