Július után újra bezuhantak a kínai tőzsdék, ezúttal ráadásul még nagyobb is volt a visszaesés, mint akkor. A gond viszont ugyanaz: a kínai lakossági tőzsdeláz miatt nagyon érzékeny tőzsde a gyengébb kínai gazdasági teljesítménytől rettent meg, és ez a pánik terjedt át a világ értékpapírpiacaira. Könnyen csúnya vége lehet a történetnek, ugyanakkor azon is sok múlik majd, hogy mit lép az amerikai jegybank szeptember elején.
A sanghaji tőzsde indexe kedden 7,6 százalékkal zuhant tovább a négy napja tartó kínai tőzsdepánikban, ami alatt a tőzsdén jegyzett papírok értéke összesen nagyjából ötödével esett vissza. A sztori ugyanakkor egyáltalán nem az utóbbi napokban kezdődött.
2014 júniusa és 2015 júliusa között a sanghaji tőzsdeindex 150 százalékot erősödött, majd júliusban hirtelen összedőlt a kártyavár, és a sanghaji és a sencseni részvénytőzsde is 20-30 százalékot zuhant pár hét alatt. A sanghaji tőzsdeindex június 12-én tetőzött 5166 ponton, hogy aztán több mint negyvenhárom százalékos zuhanással 3071 pontra érkezzen meg kedd reggelre.
A hatások kiterjednek más piacokra is. Japánban például már a hatodik egymást követő napon csökkentek a részvényárfolyamok: a Nikkei mutatója hétfő reggelre 5, a koreai Kospi 3, az indiai Sensex 4 százalékot esett, de például a harminc legfontosabb ipari vállalat teljesítményét mérő amerikai Dow Jones index is 1089 pontot zuhant a hétfői nyitáskor.
Priegl Máté, a Pioneer Alapkezelő ázsiai részvényelemzője az Index kérdésére a júliusi eséskor azt mondta, nem várható nagy összeomlás. Ehhez képest most úgy véli,
Az viszont Priegl szerint biztos, hogy nem egy új válságról van szó, hanem a júliusi történet folytatásáról, ami a jüan leértékelésével kezdődött. Az elemző szerint hétfőn a piacok egy esetleges kínai összeomlást kezdtek árazni, ehhez képest most van egy kis erősödés, a legfontosabb európai tőzsdeindexek is jól teljesítenek, ami bizakodásra adhat okot.
Ötnapi lejtmenet után határozott emelkedéssel indult a kereskedés kedden a New York-i részvénypiacokon is, a Dow Jones ipari átlag 2,74 százalékkal nőtt, az S&P 500-as mutató 2,77 százalékkal javult. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 3,36 százalékkal emelkedett.
A befektetők több dologtól is tartanak, de ezek közül kiemelkedik kettő:
A júliusi zuhanás után a kínai központi bank még több pénzt adott annak az állami pénzügyi cégnek, amelyik nyomott áron ad hitel az embereknek, cserébe azt várja el, hogy a pénzből részvényeket vegyenek. Az állami cégeknek előírták, hogy vegyék meg a saját részvényeiket, és hogy igyekezzenek elérni: az alkalmazottak is vegyenek a saját cégük részvényeiből. Ami még ennél is durvább:
Az állam beavatkozása ugyanakkor nem itt kezdődött. Az utóbbi években a kínai kormány nagyon megkönnyítette a tőzsdézés feltételeit. Emiatt a tőzsde igazi nemzeti sporttá vált az utóbbi években: csak májusban 12 millió tőzsdei számlát nyitottak, összesen pedig már több mint 90 millió ember tőzsdézik az országban. Ez több, mint ahánynak tagkönyve van a Kínai Kommunista Pártban.
Ez még nem is feltétlenül lenne baj, hagyományosan például az USA-ban is menőbb lakossági körökben a tőzsde, mint mondjuk Európában, ami a problémát okozza, hogy a szabályozás azt is megkönnyítette, hogy a kínaiak hitelből tőzsdézzenek. Így, mivel Kínában nagyjából a befektetők 90 százaléka kisrészvényes, ha a befektető bukik egy részvényen, akkor el kell adnia még egy másikat is, hogy vissza tudja fizetni a kölcsönt. Ez pedig jókora eladási hullámokhoz vezet.
néha hatalmasat lehet rajta nyerni, máskor pedig egy hónap alatt százmilliárd dollárok tűnnek el a semmibe (erről részletesebben itt írtunk). Ráadásul úgy tűnik, a kínai kormány továbbra is hitelből szeretné kinőni a problémáit, kedden gyakorlatilag bejelentették, hogy további pénzt pumpálnak a gazdaságba. Több lazító intézkedést hoznak, a kínai jegybank pedig 0,25 százalékponttal csökkenti a hitelek és a betétek központilag meghatározott kamatát, így pörgetve fel a gazdaságot.
A lakossági tőzsdeláz megmagyarázza a felfordulás nagyságát, ugyanakkor ettől még mehetne minden a megszokott kerékvágásban. A mostani pánik viszont azután tört ki, hogy a kínai jegybank hirtelen szinte a semmiből leértékelte a kínai pénzt, a jüant. Összesen közel 4 százalékot rontottak a pénz dollárhoz viszonyított értékén, négyéves mélypontra taszítva azt.
A kínai gazdasággal kapcsolatban viszont az a helyzet, hogy amennyire meghatározó a világgazdaság egészét nézve, annyira nem lehet semmi biztosan tudni a gazdaság teljesítményével kapcsolatban, mivel a kommunista párt valószínűleg masszívan manipulálja a számokat. Pesszimista becslések szerint például a növekedés két százalék körül lehet az állam által közölt 7 százalékos hivatalos adattal szemben.
A jüan leértékeléséből pedig arra lehet következtetni, hogy valami nincs rendben a gazdasággal (erről itt írtunk részletesebben). Egy nyitott, más országokkal sokat kereskedő ország ugyanis jó eséllyel azért értékeli le a pénzét, hogy a termékei relatíve olcsóbbak legyenek más országok termékeihez képest. Ezzel ideiglenesen fel lehet élénkíteni egy nyitott gazdaságot.
Ha viszont Kína borul, akkor könnyen vele együtt borulhat a teljes világgazdaság is. Kína ugyanis:
Ráadásul a tudatos gyengítés várhatóan politikai viharokat is kavar a világ kormányainak körében. Az USA-ban is újra felerősödhetnek azok a hangok, amelyek régóta ellenzik, hogy Kína neki kedvezően nyúl bele a jüan árfolyamába.
Az aggodalmakat azonban nem csak Kína táplálja, hanem a közelgő amerikai kamatemelés is. A kamatdöntéssel kapcsolatban nincs egyértelmű várakozás: lehet, hogy már szeptemberben emelni fogják az alapkamatot, de az is lehet, hogy csak később. Ha viszont az emelés mellett döntenének, az komolyan kihat a világpiacra is. A kamatemelés ugyanis erősebb dollárt jelent, ami arra is kihatással van, hogy a világ különböző befektetései mennyire számítanak majd kockázatosnak.
Eddig ugyanis a világ nagy jegybankjainak pénzpolitikája miatt a kockázatosabb befektetésekbe - köztük például az EU válságból kilábaló, gigantikus államadósságokat felhalmozó déli tagállamai, mint Spanyolország vagy Olaszország állampapírjaiba - is megérte befektetni. A szigorítás rájuk is komoly hatással lehet, és pont ez a kockázat az, ami miatt most a befektetők rohamtempóban menekítik a pénzüket a biztonságosabb befektetések irányába, mint amilyen például az arany.