Egészségesebb lesz a menzakaja szeptembertől, elsejétől ugyanis már kötelező alkalmazni a tavaly megjelent közétkeztetési rendeletet. Kevesebb lesz az ételekben a só és a cukor, több lesz a zöldség, kevesebb a zsíros étel.
A rendelet részleteiben meghatározza azt, hogy mit kell tartalmaznia és mit nem tartalmazhat az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben, kórházakban osztott étel. Tíz élelmezési nap átlagában a napi összes energiamennyiségnek például legfeljebb 30 százaléka származhat zsiradékból, míg hozzáadott cukorból legfeljebb 8 százalék.
Korcsoportonként előírják az energiaszükségletet, és hogy milyen típusú étkeztetésnél ennek hány százalékát kell biztosítani. Igyekeznek elkerülni a túlzott zsírfogyasztást, azt is külön szabályozzák például, hogy bő zsírban sült élelmiszereket nem kaphatnak a bölcsődés gyerekek, vagy hogy a tálalókonyhán sem cukrot, sem sót nem lehet utólag az ételhez adni.
A só vagy cukor „kihelyezési, illetve átadási helyén” jól olvashatóan fel kell tüntetni az
A túlzott só- és cukorfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!
szövegű figyelmeztető feliratot. A felirat az étkeztetettek életkori sajátosságainak megfelelően képi megjelenítéssel helyettesíthető.
Szabályozzák az étrendtervezést is. Például, kétszer tíz élelmezési napon belül egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.
Megszűnik a túl cukros napközis tea és az ivólevek bizonyos fajtái is, legalábbis cukrozott üdítő, szörp nem adható. Egész napos étkeztetésnél fejenként adni kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget, de nem krumplit vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában. Ezenkívül még három adag gabonaalapú élelmiszert, amiből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.
Mindezt pedig ellenőrizni is fogják, a menzán kötelesek vezetni egy úgynevezett nyersanyagkiszabati ívet, amit aztán 90 napig még meg kell őrizni. A közétkeztetőnek minden étkezéshez étlapot kell készítenie, amit az intézmény az étkezők által is jól látható helyen kifüggeszti.
Az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.