Mostanában egyre többször kérnék el az adóadatainkat szervezetek vagy magánemberek, az adóhatóság pedig sokszor dillemmázik, hogy kinek mit adhat ki, hivatkozik az Adóvilágra a Napi.hu.
Alapvetően ez azért is van, mert kibővítették azon szervezetek listáját, akik a NAV-től kikérhetnek adótitkokat.
A rendszeresen teljesített, tömeges adatátadásokon kívül az önkormányzati adóhatóságoktól, végrehajtóktól, külső szervektől, magánszemélyektől is számos megkeresés érkezik, a NAV zalai adatai alapján.
A leggyakrabban az adószámunkra, adóazonosító jelünkre, bankszámla számunkra és adóbevallási adataira kíváncsiak mások, főképp végrehajtási, vagy ellenőrzési eljárás miatt.
De például önkormányzatok is gyakran kérik el a helyi vállakozók érzékeny adatait, néha azért, hogy jobban be tudják szedni az adót, néha azért, hogy ütős helyi adót tudjanak rájuk tervezni.
A kormányhivatalok pedig igen gyakran a nyugdíjhoz és egészségbiztosításhoz kérik el a bevallott jövedelemadatainkat.
A sima adózók leggyakrabban azt nem tudják, hogy tényleg be vannak-e jelentve, és ha igen, akkor papíron tulajdonképpen miféle bérrel. Ezt meg lehet kérdezni ugyanis a NAV-tól saját magunkra.
Egyre többen vannak a NAV szerint azok is, akik az adatkéréssel egyidejűleg jelzik az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem adta át a szükséges igazolásokat, ezért nem tudják beadni az adóbevallásukat, nem tudják igazolni biztosításban eltöltött idejüket. De ha nem kapjuk meg a kilépéskor az összes szükséges papírunkat, akkor a munkanélküli és egyéb szociális ellátásokat is nehezebben kérhetünk, és új munkahelyre is nehezebben vesznek fel sokakat.
De olyan is sokszor előfordul, hogy papíron minden rendben van, a biztosítási jogviszonyunk rendezettnek tűnik, de ténylegesen senki nem fizetett be utánunk semmit.
Ha megtudjuk viszont, hogy a NAV vagy bármely jelenlegi vagy volt navos illetéktelennek adta ki az adótitkainkat, akkor kártérítésérért perelhetjük rögvest, súlyosabb esetben büntetőjogi következményekkel is számolhat az adótitkok megsértője.