Nem sikerül átterelni a kisebb kereskedőkhöz a forgalmat a vasárnapi zárva tartás előírásával, a nyáron az idegenforgalmi központoknál viszont biztosan jelentős kiesést szenvedett el a költségvetés. Több ezer munkahely szűnt meg, a hipermarketek pedig akár jól is járhattak.
Piacot akart elvenni a kormány a multiktól, ezért vezette be – az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése és a veszteség „betiltása” után – a vasárnapi nyitva tartás tilalmát, de mindezzel sem sikerült átterelni a forgalmat a piac kisebb szereplői felé. Pedig ez volt a kormány kimondott célja – magyarázta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Napi.hu szerint.
Vannak olyan nagy piaci szereplők, amelyek kifejezetten jól jártak a vasárnapi zárva tartással, hiszen egy sor extra költségtől mentesülnek, miközben a forgalom nem csökkent, inkább átterelődött a hét más napjaira.
Vámos szerint egyfajta karácsonyeffektusról van szó, vagyis a vevőknek, ha már hosszú sorban állást kell vállalniuk, inkább olyan helyekre – konkrétan a hipermarketekbe – mennek vásárolni, ahol mindent meg tudnak vásárolni egy helyen . Mindeközben a plázákban, bevásárlóközpontokban működő nagyjából tízezer magyar kisebb üzlet a vesztesek közé került, ezek teljesen bukták a vasárnapi forgalmat.
Egyelőre nem látszik, hogy a Vámos által korábban jósolt 15 ezer munkahely elveszett volna. A KSH február és június között azt mérte, hogy a kiskereskedelemben az alkalmazottak száma 276 fővel csökkent a négy főnél többet foglalkoztató cégek esetében, de ha az ágazat összes foglalkoztatottját (egyéni vállalkozók, 4 fő alatti cégek, tulajdonosok, szövetkezeti tagok, segítő családtagok) nézzük, a létszám 4,8 ezerrel 538,3 ezerre csökkent. Utóbbi statisztikában ráadásul a kölcsönzött munkaerő és a diákmunkások száma nincs benne, pedig lehet sejteni, hogy sokan először tőlük vettek búcsút.
A GfK Hungáriánál azt számolták, hogy júliusban és augusztusban az idegenforgalmi központok környékén összességében 50-100 milliárd forint kieséssel járt a költségvetés számára a vasárnapi kötelező bezárás. A kutatások szerint alaposan átrendezte a vásárlási szokásokat a vasárnapi zárva tartás: leginkább a csütörtöki forgalom növekedett, ilyen szempontból ez a nap lett az új vasárnap, de a hétfő, a kedd és a péntek is erősebbé vált, miközben a szombat súlya csökkent.
A teljes piacon a forgalom 12 százaléka hétfőn, 14 százaléka kedden, 15 százaléka szerdán, 18 százaléka csütörtökön, 19 százaléka pénteken, 21 százaléka pedig szombaton zajlik le. A csütörtök súlya a diszkontokban a legnagyobb (20 százalék az egy évvel korábban mért 15 százalékkal szemben), ami meghaladja a péntek (18 százalék) és alig marad el a szombat (21 százalék) értékétől. A hipermarketeknél szintén a szombat a legforgalmasabb, 24 százalékos részesedéssel.
A forgalom értékben nőtt, de mennyiségben viszont nem. A GfK szerint az eddigi tapasztalatok alapján a középrétegek és a szegények nagy valószínűséggel fogyasztásra költik a másutt megspórolt pénzeket, míg a felső középosztály és az elit félreteszi vagy utazásra költi. Vámos György szerint pedig arra is oda kell figyelni, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése a duplája annak, amennyivel a fogyasztási kiadások bővültek, a kettő így nem stimmel egyszerre.
A fogyasztás mindezzel együtt nem érte el a válság előtti szintet: 2015-ben a 2006-os 93,4 százalékán lehet, a kiskereskedelmi forgalom pedig 96,6 százalékon.