A kormány kevesli az állami vezérek mostani fizetését, úgyhogy egy hirtelen mozdulattal most drámaian megemeli. Annak, aki eddig 2 milliót keresett havonta, hamarosan bruttó 5 milliós is lehet az alapbére, plusz prémium és béren kívüli juttatások. Van, ahol ez éves szinten több tízmilliós pluszt jelent majd, de lesznek olyan vezetők is, akiknél nem hoz majd érdemi változást.
Amíg ön a menekültválságra figyelt, a kormány több tízmilliós fizetésemelésekről határozott. A keddi Magyar Közlöny szerint egyes állami cégek vezetőinek akár bruttó 30 millió forinttal is emelhetik a fizetését éves szinten, a magyarázat szerint azért, hogy közelítsék az állami béreket a piaci fizetésekhez.
Hogy melyik állami cégvezetőnek pontosan mennyivel nőhet a fizetése, az több mindentől függ.
A pontos fizetés függ a létszámtól, árbevételtől, a saját tőke összegétől és a mérlegfőösszegtől is, de azért a kisebb állami cégeknél is könnyen 2,5-3 millió forint lehet majd a havi bruttó. És mindebben a béren kívül adható juttatások - kajajegy, ruhapénz, céges kocsi, egészségpénztár, stb. - még benne sincsenek.
A szerződéseket október végéig kell megváltoztatni, és a tárcáknak, amelyek a cégeket felügyelik, november közepéig kell arról jelenteniük, hogy a felsővezetők béremelése az adófizetőknek mennyivel is kerül majd többe. A határozatban megadott korlát amúgy elég puha, “különösen indokolt esetben” ugyanis akár túl is léphető például a prémium szintje.
Kétségtelen, a piacon található legjobb szakemberek nem szívesen mennek át az állami szférába, ha nem kapnak megfelelő fizetést, indokolt lehet, hogy az állami felsővezetők versenyképes fizetést kapjanak. Az állami bérek kérdése azonban mindezek ellenére évek óta különösen érzékeny téma. Részben azért, mert a közigazgatásban például közalkalmazottként csak töredékét lehet keresni annak, amit egyes állami vállalatoknál adnak, így már az állanak dolgozók között is jelentős bérfeszültségek vannak. Részben pedig azért, mert például egy rossz hatékonysággal működő, pazarló és nehezen átlátható állami cégnél az adófizetők sem nézik túl jó szemmel, ha a felsővezetők milliókat visznek haza havonta.
A spórolás jegyében a Bajnai-kormány néhány hónappal a Fidesz-kormány színre lépése előtt be is vezette a bérplafont az állami vállalatok körében. Eszerint a cégek munkavállalói az MNB-elnök fizetésének legfeljebb egynegyedét kaphatják. Mivel Simor András fizetése ekkor nyolcmillió forint volt, a 2010 január elsejétől felvettek fizetése nem lehetett több kétmillió forintnál.
Bajnaiék lépése annyiban viszont nem volt igazán önsanyargató, hogy a bevezetett bérplafon szinte csak az új garnitúrát érintette, a már megkötött szerződésekre, visszamenőleges hatállyal természetesen nem vonatkozhatott. A váltás után fideszesebbre cserélt állami vezetők viszont valóban koppantak: a törvény szerint már nem kaphattak többet kétmilliónál, alapbérük sok esetben egy-másfél millióval csökkent is elődeikhez képest.
Így az első Orbán-kormány frissen kinevezett vezéreinek legfeljebb az elképesztő prémiumok és a béren kívüli egyéb juttatások hagytak némi játékteret, ezt a kaput a Bajnai-kormány bérplafonja is nyitva hagyta. Az új vezetők pedig éltek is vele, nagyon sok helyen határoztak meg például 80 százalékos prémiumot. Valójában azonban Orbánék is csak rövid ideig szenvedtek a bérplafontól.
A kormányfőnek ugyanis 2010-ben egyik első dolga volt, hogy mit sem törődve azzal, hogy az valójában már életben van, bejelentette, hogy bevezetik a bérplafont, ekkor főleg Simor fizetése miatt háborogtak. Fű alatt azonban valójában magát a bérplafont gyakorlatilag eltörölték. Pontosabban kivették az állami cégeket annak a hatálya alól, innentől egyedül a költségvetési szervekre vonatkozott, ahol viszont addig sem nagyon voltak jellemzőek a kétmillió feletti fizetések.
Mindezek után tulajdonképpen már nem korlátozta semmi az állami cégeket abban, hogy akármekkora béreket fizessenek a cégvezetőknek, akár piaci bérekkel is versenyezve. Kétségtelen azonban, hogy a legtöbb helyen ezek után is tartották magukat a havi bruttó kétmillió körüli értékhez, mindössze néhány helyen lépték azt túl.
A mostani kormányhatározat azonban már határozottan arra buzdít, hogy emeljék a fizetéseket, és az eddigi hatalmas prémiumokat is építsék inkább az alapbérbe. Az a vezérigazgató, aki eddig 80 százalékos prémiummal például havi kétmillió forint bruttót keresett a pénzügyi szektorban, és a legfelső kategóriába esik, az az éves 43,2 millió helyett majd 72 millió forintot vihet haza.
Az energiaszektorban az éves fizetés 57,6 millió forintra jöhet ki. A nem pénzügyi, vagy energiaszektorban tevékenykedő és stratégiailag sem kiemelt cégeknél az eddigi 2 milliós vezetői bruttó ugyan 3 milliósra nő, de mivel a prémium legfeljebb 20 százalék lehet, ha eddig 80 százalékot kapott, gyakorlatilag nem változik a fizetése.
Mennyit keresnek most az állami vállalatok vezérei? Ezt a cégeknek ugyan kötelező közzétenniük, nem minden esetben történik meg, és a honlapokon is jellemzően a legeldugottabb helyre teszik ki. Az MNV-nél is csak egy korábbi összesítést találtunk, ami azért összességében jó közelítést ad a bérekről, de amint megkapjuk tőlük a frissebb listát, belinkeljük azt is.
Az alábbi táblázatban a saját gyűjtésünk látható (az összegek forintban), a cégek által legutóbb közölt adatokat tartalmazza. Hogy ezek az adatok sem teljesen naprakészek, mutatja az is, hogy például az MVM-nél azóta volt egy vezérváltás is, Baji Csaba helyébe Csiba Péter lépett.
| cég | vezető neve | beosztása | havi alapbére | egyéb havi juttatás | éves cafeteria | bónusz |
| Magyar Posta | Szarka Zsolt | vezérigazgató | 2.000.000 | 450000 + 212000 | 80% | |
| Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. | Bérci Balázs | ügyvezető igazgató | 750 000 | 80% | ||
| MVM Zrt | Baji Csaba | vezérigazgató | 2.000.000 | 10000 + bruttó bér 5.4% | 432.000 | 80% |
| Tiszavíz Kft. | Ötvös Pál | ügyvezető igazgató | 986.000 | 80% | ||
| Regionális Fejlesztési Holding | Ilenczfalvi-Szász Gábor | vezérigazgató | 1.700.000 | |||
| Főgáz | Dr. Laczó Sándor | vezérigazgató | 2 158 000 | 286.300 | 42,90% | |
| Győr-Sopron Ebenfurt Vasút Zrt | Kövesdi Szilárd | vezérigazgató | 1.850.000 | 370.000 | 80% | |
| Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. | Dr. Kereki Ferenc | ügyvezető igazgató | 1.531.200 | 55% | ||
| NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | Szabó Zoltán Attila | vezérigazgató | 1.750.000 | Erzsébet utalvány 5000/hó, Szép-kártya 150 000/év | 80% | |
| Garantiqua Hitelgarancia Zrt. | dr. Búza Éva | vezérigazgató | 1.900.000 | max 80% | ||
| Exim Bank Zrt. | Urbán Zoltán | vezérigazgató | 2.000.000 | 465.000 | 617.000 | 80% |
| Kisvállalkozás-fejlesztő Zrt. | Dr. Jakab Csaba | vezérigazgató | 1.400.000 | 13. és 14. havi bér | 1.100.000 | 80% |
| Magyar Fejlesztési Bank Zrt | Nagy Csaba | vezérigazgató | 2.000.000 | 1.110.000 | 80% | |
| MNV Zrt. | Dr. Szivek Norbert | vezérigazgató | 2.000.000 | nincs kitűzve |