A Volkswagen bukása lavinát indíthat el az autóiparban, most a BMW-ről derült ki, hogy csalt a mérésekkel. Az amerikai környezetvédelmi hatóság nyilvánosságra hozta, hogy ICCT mérési eredményei alapján a BMW  X3-as modelljének xDrive 20d típusánál a Volkswagenekhez hasonlóan nagy, 11-szeres eltérést mértek a teszteredmények és a valós nitrogén-oxid kibocsátás között. 

A BMW-ket a lebukott VW-ekkel együtt tesztelte az ICCT, az ő csalásuknak eddig azért nem lett akkora visszhangja, mert állítólag ők nem manipulálták a forgalomba hozott autók szoftverét, csak olyan autót vittek a tesztre, amely a többivel ellentétben teljesítette a követelményeket - a Portfolio azt írja , hogy erre a törvényi kiskapuk lehetőséget adtak. 

Ez most kevésbé érdekli a befektetőket, akik az utóbbi pár napban érzékennyé váltak az ilyen jellegű információkra, ezért a hírre elkezdtek esni a BMW részvényei is, árfolyamuk már 5 százalékot zuhant reggel óta. A Mercedes és Opel is gyorsan kapcsolt, közölték, náluk minden rendben van, a VW-t érintő vádakról is csak a sajtóból értesültek. 

A Volkswagen-botrány megrázta a német politikai és gazdasági elitet is,elemzők szerint nagyobb kockázatot jelent a német gazdaságnak, mint a görög hitelválság – pláne, ha közben újabb márkákról derül ki, hogy trükköztek a mérésekkel. A Volkswagen csoport Németország és a világ egyik legnagyobb cége, közel 600 ezer embernek adnak munkát. Az ING Reutersnek nyilatkozó szakértője szerint ha a következő időszakban visszaesik a kereslet a gyártó autói iránt, azt Németország meg fogja érezni, hiába Európa legnagyobb gazdasága. A VW szimbolikus jelentősége ráadásul túlmutat saját magán, így könnyen megeshet, hogy a gyártó iránti bizalomvesztés a német termékek forgalmára általában rossz hatással lesz.

Érdekes mai hír, hogy a Volkswagen már idén áprilisban észbe kapott a megbütykölt amerikai autóival kapcsolatban: levelet küldtek a kaliforniai ügyfeleiknek, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy a dízeles Volkswageneket és Audikat visszahívják a szervizekbe azért, hogy optimalizálják és hatékonyabbá tegyék a motorszoftvereket. Valószínűleg ez már annak az előszele volt, hogy érezték, nem tudják már sokáig fenntartani a hazugságot.

Időközben azt is beismerte a cég, hogy Európában is manipulálták dízelautóik szoftverét, és nemcsak a 2 literes, de az 1,6 literes járművek is érintettek. Ezt a német közlekedési miniszter közölte a sajtóval. Ráadásul bizonyos Audikról is kiderült, hogy a trükkös motorral futottak, értesülések szerint az Audi A1, A3, A4 és A6-os dízelmotoros modellek lehetnek érintettek. 

Megkerestük a Nemzeti Közlekedési Hatóságot és az Audi Hungáriát abban az ügyben, hogy a győri Audi-gyárban gyártott motorokat és összeszerelt modelleket érintheti-e a botrány, de mostanáig nem kaptunk érdemi választ, vagyis az NKH Kommunikációs Osztálya annyit írt, hogy egyelőre nincs információjuk a kérdésről.

Tegnap írtunk róla, hogy a németeken kívül van még egy ország, ami a VW-botrány vesztese lehet, ez különös módon Dél-Afrika, amely a világ legnagyobb platinaexportőre. A platinát a dízelmotorokhoz használják viszonylag nagy mennyiségben, ha az eset után megrendül a vásárlók bizalma a technológiában, a platina iránti kereslet is visszaeshet. A nyersanyagpiacok tegnapi állása alapján ez meg is történt, a nemesfém ára hat és fél éves mélypontra esett vissza. A másik oldalon viszont ott van a nyersanyagpiaci nyertes, ez pedig a benzinmotorokhoz használt palládium. A benzinmotorok várható térnyerésének hírére ma 7 százalékkal felszökött a palládium ára, ez két hónapos csúcs - írja a Portfolio.

Közben nyilvánosságra került a tegnap lemondott vezérigazgató, Martin Winterkorn fizetése. A mostanáig sikeres menedzser, akiről a botrány kapcsán derült ki, hogy vagy tisztességtelenül hozzájárult a csaló gyakorlat folytatásához, vagy fogalma sem volt róla, mi folyik a cégénél, végül kénytelen volt hátralépni a vezetői székből. Eddig viszont szép summát keresett: tavaly 15,9 millió eurót, közel 5 milliárd forintot tehetett zsebre, és ez még nem is tartozott a legjövedelmezőbb évek közé. A rekordfizetés éve Winterkornnál 2010 volt, ekkor 17,9 milliót kapott. Ezeknek az összegeknek egyébként csak kisebb része a fix fizetés, legnagyobb hányadát a vállalat elmúlt évekbeli teljesítménye alapján számolt bónuszok teszik ki.

A botránynak pozitív hozadékai is lehetnek: az Európai Uniót úgy tűnik, felrázta kibocsátásügyben. Hogy a teszteredmények köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, azt a szakmában eddig is nyílt titokként kezelték, a VW pofátlan húzása azonban most katalizálja az eseményeket. Az erről szóló vita eddig zárt ajtók mögött zajlott, mostantól viszont a nyilvánosság előtt folyik tovább, és akár 2017-re életbe léphet az új, fogyasztást és károsanyag-kibocsátást érintő szabályozás.