Kiadott egy közleményt a NAV arról, hogy mennyire vizsgálják a feketemunkát: nagyon. Ugyanakkor úgy alkult, hogy mégis nagyon elterjedt, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak későn jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor a bejelentésre ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok.
A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő. Tipikus eset a NAV szerint például, amikor a dolgozó azt állítja, hogy egyszerűsített foglalkoztatottként munkálkodik, miközben a bejelentése csak az ellenőrzés után, vagy közben történt meg.
Olyan is előfordul, hogy az alkalmazott azt sem tudta megmondani, hogy milyen alapon vagy jogcímen dolgozik az adott munkaterületen. Aztán az ellenőrzés után egyszerűsített foglalkoztatottként jelentik be.
Az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően továbbra is jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál; vendéglátóhelyeken, strandon, piacon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.
A feketefoglalkoztatás a munkavállalóknak is problémát okozhat. Akit ugyanis munkáltatója nem jelent be, az hiáűba vár nyugdíjat az ott eltöltött idő után, nem kaphat táppénzt, ha megbetegszik, és hiteligényléskor hiába kér jövedelemigazolást a NAV-tól.
Annyit egyébként meg lehet nézni, hogy kik azok, akik ellen jogerős határozat van már, amiért nem jelentették be a munkavállalóikat. Leginkább a NAV oldalán, az adatbázisoknál.
A revizorok évente átlagosan 23-25 ezer foglalkoztatásra vonatkozó vizsgálatot végeztek. 2011-ben majdnem 3 ezer vizsgálat, míg 2012-től évente nagyjából 5 ezer ellenőrzés tárt fel szabálytalanságot. A feketemunka ennek ellenére nagyon népszerű.